Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)

7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN

MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA Az önfenntartás kudarca, pontosabban a kisiklott életpálya miatti szégye­nérzet, a hivatalos iratok hiánya, s férfiaknál a honvédelmi kötelezettség elmu­lasztásáért járó retorziók a székelyek számára a hazavezető utat is eltorlaszol­ták. Ebben a kilátástalan léthelyzetben válik érvényessé a kortárs megállapítása, hogy miközben az amerikás magyar szívós munkával anyagilag és mentálisan is megerősödik, tovább fejlődik, addig a regáti kivándorló a keleties életfelfogás közegében dologtalan, élvhajhász életet él, s elveszti önbecsülését, lezüllik.876 Az erkölcsi erózió egyik biztos előjele az elbocsájtó hazával szemben feltámadó el­lenérzés. Az érzelmi leszakadás abban a - részint jogos - tételben mutatkozik meg, mely szerint nem érdemes olyan hazához tartozni, amelyik még kenyeret sem tud biztosítani polgárai számára..,877 S innen már csak egy lépésre vagyunk attól a cinikus állásponttól, amely a csapszékek, társasági összejövetelek, csalá­di beszélgetések gyakran használt fordulata lett: „Ahol a kenyér, ott a haza.”878 Akárhogyan forgatjuk is ezt a mondást, ott van benne a szakítás, az átpártolás hűtlensége, ami talán nem visszafordíthatatlan, de mindenképpen magában hor­dozza az „elfejlődés” készségét, a többségi társadalomba olvadás hajlandóságát. 876 Barabás 1901,432. 877 Poliány Zoltán 1904. ápr. 14-én kelt emlékirata, 11. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 636. asz. 878 Uo. 7. 7.2. Gazdasági tervek a kivándorlás fékezésére és a regáti magyarság támogatására A természetes és erőszakos asszimiláció veszélye sarkallta azokat a szakírókat és politikusokat, akik a századfordulón valamilyen módon kapcsolatba kerültek a regáti magyarsággal, hogy segítő kezet nyújtsanak honfitársaiknak a nemzeti 226

Next

/
Oldalképek
Tartalom