Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA igénye hívta életre a kerek évfordulót övező egyeztető tárgyalásokat követően a Társulat betegsegélyező osztályát.722 S döntés született a Közművelődési Osztály visszaállításáról is. Igaz, a bíztató fejlemények ellenére a Társulat háza táján továbbra is adódtak nehézségek, ugyanis, a szorosabb együttműködésre felkért tanítók és lelkészek némelyike, s a választmány egyes tagjai felekezeti alapon, vagy puszta érdektelenségből mégsem támogatták a kezdeményezést...723 722 1909. február 1-től 600 taggal. (Évi 10 frank tagdíjért heti 20 frank betegségi támogatást, valamint orvosi ellátást s 200-250 frank temetési segélyt biztosított a tagságnak.) RMŰ, 1909. febr. 6. Ez vélhetően a Betegsegélyező- és Temetkezési Egylettel való összeolvadást jelentette, ám az egyesület csak az 1910. decemberi alapszabály-módosítással vette fel a Bukaresti Első Magyar Betegsegélyző-, Temetkezési és Közművelődési Egylet nevet, ami arra utal, hogy a Társulat kebelében működött korábbi segélyegyletek jogutódjának tekintette magát. RMŰ, 1910. dec. 29. 723 RMŰ, 1909. febr. 6. 724 1889-es alapszabálya szerint az egylet célja a magyar nyelv ápolása és a szegény gyermekek támogatása volt. A belső ellentétek miatt ebből 1900/01-től csupán két gyermek taníttatására futotta (Bálinth 1901, 124., 126.), ami a gyér taglétszám mellett nem meglepő. 1902-ben a Körnek 50 bejegyzett tagja volt. BMŰ, 1902. ápr. 20. 725 Bálinth 1901, 125. és Poliány Zoltán újságíró emlékirata, 1904. ápr. 14. 54. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 636. asz. 726 Uo. Hogy a Magyar Társulat szakági szervezete lett volna az 1887-ben Ősz Sándor asztalos által alapított Bukaresti Magyar Dal- és Műkedvelő Kör, az elnevezésből vélelmezhető,724 Az ugyancsak asztalos Tóth Jenő által elnökölt Dal- és Műkedvelő Kör azonban bizonyosan az volt. A két alapítás feltehetőleg egyazon, megszakításokkal létező szervezet két működési korszakát jelzi. Amennyiben egy szervezetről, illetve újjáalakult jogutódjáról lenne szó, ez esetben a Kör alig emberöltőnyi fennállása alatt nem csak dísz-zászlaját vesztette el,725 de pénzvagyonát is, amelyet a jegyző, Varga Gyula elsikkasztott.726 Az egylet nevéhez azonban ennél emelkedettebb tevékenység is fűződik. 1903 nyarán Balás Árpád, az Országos Nemzeti Szövetség választmányi elnöke levélben kérte a magyar kormányfő és a belügyminiszter segítségét a regáti magyar nők védelmében, akik közül oly sokan elzüllöttek, s szégyenteljes sorsuk a kinti egyesületekre is árnyékot vetett. A kezdeményezés eredményeképpen a Műkedvelő Kör két iskolázott asszonyt küldött Székelyföldre, hogy a kivándorlás ellen agitáljon, 198
