Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA szeggel segítették. Miközben ösztöndíjjal támogatták regáti fiatalok anyaországi képzését is.700 700 Vizi Dénes szerint az említett célokra 10-10 frankot fordítottak (az 1908-as kalendárium azt is rögzíti, hogy az 1879-es nagy szegedi árvízre 2914 frankkal adakoztak), miközben csak 1900-ban 10 411 frankos bevételükből az egyesület tíz gyászoló tagja kapott temetési segélyt, 2400 frank értékben. Még a kezdetekkor 4000 forintos (azaz 8000 koronás) tőkével 4 szegény gyermek taníttatására alapítványt hoztak létre. Nagy István elnök pedig 2000 aranyforintot ajánlott fel egy magyar iskola megépítésére (ám mivel az egyesület a református egyház telkére szavazta meg az intézményt - visszavonta felajánlását). Bálinth 1901, 117. és Naptár 1908, 126 701 Az esperes a Társulat borának hűtlen kezelésével vádolta a későbbi laptulajdonost. BK, 1899. szept. 18. [30.] 702 Poliány Zoltán újságíró emlékirata, 1904. ápr. 14. 43-51. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 636. asz. 703 BK, 1899. szept. 18/30. 704 A 25 000 franknyi adósság után számított - kis híján 12%-ra felszökő - kamatot így 7%-ra sikerült mérsékelni. A bevételek sorában megtartották a ruhatári díjat is. Naptár 1908,130. A szorító pénzügyi bajok törvényszerűen személyi ellentétekhez vezettek. A tiszteleti elnök, Bartalus János esperes megosztó személyiség volt, és évekig tartó viszályba keveredett az ugyancsak nehéz természetű Vándori Lajos újságíróval; majd a virág-nagykereskedő Scheier Németh Ignáccal, aki szívós lejárató hadjáratot indított a Társulat vezetése ellen.701 Poliány viszont Debreczi József elnök felelősségét hangsúlyozta, akinek vagyonát és befolyását jórészt az általa fenntartott kétes hírű ház bevételei alapozták meg; de az újságíró bűnrészesnek nevezte az iparos elnököt a Bartók püspöktől és az EMKÉ-től a Bukaresti Magyar Újságra nyert pénzügyi támogatásnak és betűkészletnek az eltűnésében is. A gyanút csak fokozta, hogy a Társulat vezetése hosszan dacolt a magyar kormány elszámoltató szándékaival, holott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium évi 300 frankos támogatása is indokolttá tette a rendszeres mérleg-jelentést. Az elnök Budapestről is szorgalmazott letételét lekötelezettjei mégis évekig meg tudták akadályozni.702 A békétlenkedés azonban idővel csillapodott. Részben a megválasztott, de az elnökséget mégsem vállaló Bálinth János703 és híveinek távozása okán; részben pedig, mivel a pénztáros, Ferencz Antal cipész a társegyletektől kamatmentes hitelt szerzett az uzsorakölcsön kiváltására. A frissen parkettázott nagyterem bérleti díjának emelése is gyarapította bevételeiket.704 194
