Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA A Bukaresti Magyar Társulat, a Bukaresti Kocsigyártók Társulata682 és a Betegsegélyező és Temetkezési Egylet 1900 novemberében elküldött folyamodványával683 megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel a budapesti kormány és a regáti magyar „civil társadalom” között. A kérdés azonban nyitva maradt, hogy van-e alkalmas kivándorolt szervezet a romániai közélet palettáján, amelyre szilárd partnerként tekinthet a magyar kormány, és a bukaresti követség is együttműködésre alkalmas félnek fogadja el? 682 A szervezetet a kocsigyártó Sántha András alapította 1891-ben a Magyar Társulat helyiségében, hogy kedvező (5-10%-os kamatú) hitelekkel támogassa a szakma ambiciózus vállalkozásait. Alelnökei: a szász Johann Remmer és Ábrahám István, jegyző: Kóródi András, pénztárnok: Grósz Mihály, ellenőrök: Sándor János és Bándi Ignác, választmányi tagok: Kosz István, Ambrus István, Bors Miklós, Fánta Elek, Riber Johann, Kovács András, Rebecsik József, Bodoli János, Kovács Imre és Glasz Friedrich. A tagok között kovácsok, fényezők és kocsikárpitozók voltak, közülük többen az 1889-es és 1900-as párizsi világkiállításon érmeket nyertek. Bálinth 1901, 129-133. 683 A három egyesület 1900. nov. 30-ai levele Széli Kálmán miniszterelnökhöz. MNL OL K 26 ME 548. cs. 4280/1900 XXXI. t. 684 Miniszterelnökségi fogalmazvány a közös külügyminiszterhez, 1904. ápr. 14. MNL OL K 26 ME 659. cs. 1710/1904 XVIII, t. 411. asz. 685 Emlékirat a romániai magyarok nemzeti szervezése tárgyában. MNL OL K 26 ME 548. cs. 3879/1901 XXXI. t. 811. asz. Tisza István kormányfő erről Agenor Goluchowski külügyminiszternek úgy nyilatkozott, hogy a kinti szervezetek sem elég erősek, sem elég megbízhatóak ahhoz, hogy rájuk építsék az akciót.684 Az Osztrák-Magyar Segélyegylet szóba sem jöhetett, hiszen rangos, jórészt idegen származású tagsága miatt a kivándoroltak kétkezi tömegeitől kimérten elkülönülő szervezet nem élvezte az egyszerű bukaresti magyarok bizalmát. A kellemetlen civódások ellenére a legesélyesebb partner-szervezetnek továbbra is a Bukaresti Magyar Társulat látszott, hiszen százezres vagyona, emeletes székháza (díszteremmel, könyvtárral, étteremmel és szórakozási lehetőségekkel) nagy vonzerőt gyakorolt a bukaresti magyarokra. Társadalmi beágyazottságát jelzi, hogy szorosan kapcsolódott az összmagyar jellegű, tőkeerős Betegsegélyző- és Temetkezési Egylethez.685 A felekezeti viszály csillapítására a Miniszterelnökség referense a katolikus vikárius társelnökké választását javasolta, illetve azt, hogy jól képzett és fizetett, nyelveket beszélő egyházi és tanügyi vezetők kinevezésével frissítsék az egyesületek 188
