Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA 5.7. Egyéb iskolatípusok: polgári-, inas- és varróiskolák Az akció kezdetétől az egyik legfontosabb célkitűzésnek számított, hogy a kivándorolt magyarok gazdasági értelemben önfenntartó, erős közösséggé váljanak. Ennek egyik útja az ösztöndíjas értelmiségképzés volt (amiről a későbbiekben szólunk majd). A másik, kevesebb befektetést igénylő eszköznek pedig a szakoktatás megszervezése kínálkozott. Utóbbival a bukaresti iparos társadalom Koós Ferenc tiszteletes szerteágazó munkássága idején már sikerrel próbálkozott, ám a vezetőváltás és a kedvezőtlenre fordult megélhetési viszonyok miatt az inasiskola elsorvadt. Az iparos képzés újraindítását hivatalosan Poliány Zoltán kezdeményezte 1904-ben kelt terjedelmes emlékiratában, aki újságíróként jól ismerte a bukaresti magyar iparosok régóta dédelgetett elképzeléseit. A terv megvalósulásához a lapszerkesztő a Magyar Társulat impozáns székházában megfelelő elhelyezést remélt.644 644 Poliány Zoltán 1904. ápr. 14-ei emlékirata. 80-81. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 636. asz. Az intézmény „feltámasztását” az akció vezetése készséggel támogatta. Bevallottan azért is, hogy a helyi magyar egyesületek vezetőségébe a korábbi írástudatlan hangadók helyett sikeres és köztiszteletben álló személyeket állíthasson. Az elemi iskolák kínálatát ugyanakkor egyéb okokból is szükséges volt bővíteni. A nyilvánossági joggal nem rendelkező tanodákból ugyanis csak körülményes és költséges ügymenettel lehetett a román oktatási rendszer magasabb iskolatípusába átlépni. Vagyis létező állapotában a magyar oktatási hálózat egy zsákutcás rendszernek számított, amelyet éppen a továbbtanulás korlátái miatt sok magyar szülő mellőzött, s inkább választott a román tanintézeti kínálatból. Míg a predeáli és berecki határinternátusban tanulók iskoláztatása nem csak a magyar államnak, de az elbocsájtó családoknak is több gondot jelentett. Az iskolatípusok helyi kínálatának bővítéséhez a magyar kormány takarékossági okokból is ragaszkodott, hiszen Bukarestben a szakképzés fajlagos költségei 176
