Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA zetésű katolikus egyházzal való nemzeti jellegű súrlódások emléke értendő).546 Egy év múltával mindenesetre a Miniszterelnökség a tanító nyugdíj intézeti tagságát - elődjéhez hasonlóan - rendezte.547 1913 áprilisában azonban Újváry István a helyszínen arról értesült, hogy a magyar tanítót hazafias munkája miatt román felettese bepanaszolta, amiért a részvénytársaság fegyelmivel június 30-ai hatálylyal elbocsájtotta.548 Az iskola azonban vélhetően tovább működött, legalábbis erre következtethetünk abból a tényből, hogy a Miniszterelnökség 1913 őszén az intézmény javára még ingyen tankönyveket küldött.549 546 Újváry István 1911. okt. 30-ai levele a konventi elnökséghez. MNL OL K 26 ME 1121. cs. 6787/1912 XX. t. 32. asz. ill. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 55. d. 7141/1912. Újváry október 26-27- én járt a városban, ahol több mint százan hallgatták az iskolában tartott igemagyarázatát, s 62-en úrvacsoráztak. Az esperest azonnali szakfelügyeleti vizsgálatra is felkérték, de ő csak a közvetítésre tett ígéretet. Az iskolafenntartó, báró Groedel és a tanító viszont vállalták a magyar nyugdíj intézeti tagság terheit. A Konventi Elnökség nov. 12-ei felterjesztésében elfogadhatónak tartotta a dévai tanítóképezdei oklevéllel rendelkező tanító kérését, aki a craiovai magyar egyesület megalakításában vállalt kulcsszerepével bizonyította hazafias elkötelezettségét. A Miniszterelnökség dec. 30-ai válaszában jelezte, hogy nincs kifogása a szakmai kapcsolat ellen. Érdekes, hogy évekkel korábban Kuczka Ágost javaslatára - magatartásbeli gondok miatt - a Miniszterelnökség még „szabadulni” kívánt Kiinger KárolytóL Miniszterelnökségi tisztázat Váradynak L. Árpádnak, 1907. jan. 29. MNL OL K 26 ME 743. cs. 6338/1906 XVII. t. 121. asz. (L. az 1907. évi 598-as alapszámnál.) Feltételezhető azonban, hogy hazafias magatartása felülírta Kuczkának a szűkebb katolikus érdekeket tükröző véleményét. 547 Miniszterelnökségi tisztázat Leopold von Berchtold külügyminiszternek, 1912. nov. 25. MNL OL K 26 ME 1121. cs. 6882/1912 XX. t. 32. asz. 548 Érdekes, hogy Újváry csak ekkor tolmácsolta a Konvent feltételeit az intézménynek a református tanintézetek családjába történő „befogadásához”; mint ahogy az is, hogy a tanító nevét Pap J. vagy Lászlóként rögzítette, vagyis a korábbi tanító nevét használta. Újváry 1913. ápr. 26-ai levele a konventi elnökséghez. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 55. d. 2636/1913. A Miniszterelnökség két hónappal később mégis arról értesítette a craiovai alkonzulátust, hogy befizette Kiinger javára a nyugdíj járulékot. Miniszterelnökségi átirat a külügyminiszternek, 1913. júl. 1. MNL OL K 26 ME 1121. cs. 4031/1913 XX. t. 385. asz. 549 Tisza István kormányfő 1913. okt. 14-ei levele a Konventi Elnökségnek. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 55. d. 6108/1913. 550 MNL OL K 26 ME 945. cs. 6930/1912 XVIII, t. 29. asz. Ploiești-en 1912-ben egy új katolikus iskola (és tanítói lakások) megépítésével zárult a nemzetiségi vegyes iskola magyar jellegű tanintézetté formálásának éveken át húzódó folyamata. Az épület maga 54 ezer koronás hosszú lejáratú hitel felvételét igényelte,550 amihez hasonló nagyságrendű tételként járult a bútorzat és az oktatási 154
