Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE Utóbbi esetében a bukaresti főegyházmegye álláspontjának tisztázatlansága miatt kezdetben nem volt világos, hogy a nemzeti szempontból igen kevert iskolát a kiépülő magyar iskolarendszer részének tekintik-e.505 Egy 1905. februári jelentésből azonban kiviláglik, hogy az iskola 60 magyar tanulója két koedukált osztályban tanult a német kántor-tanító keze alatt. A harmadik tanteremben pedig a lelkész oktatta az idegen gyermekeket. Ekkor már számukra is kötelező volt a magyar nyelv, ami egyértelműen a tanoda magyar jellegére utal.506 Baynovics Anna 1905 márciusában tartott szemlét a tanintézetben. Az igazgató-tanítónő két párhuzamos iskolaként említi az intézményt. A jelentéstevő súlyos tanszerhiányról számolt be,507 ami a román tanfelügyelet részéről ismételt zaklatásokra adhatott okot, akárcsak a tanulók kifogásolható elhelyezése. Kuczka tanfelügyelő ezért hosszabb távon egy saját épület emelését javasolta, s engedélyt kért a bezárt régi iskola épületének árverezésére, hogy az építés fedezetét legalább részben előteremtse. A Miniszterelnökség mindenesetre 40 ezer frank összeghatárig kötelezettséget vállalt az új iskolaépület felépítésére.508 (Ám erre csak évekkel később került sor). Hencz Hilda idézett műve 38. oldalán 1903-ra teszi, de ez a tanintézet a miniszterelnökségi statisztikában csak az 1904/05-ös tanévben jelenik meg. 505 A vegyes iskola 90 tanulója közül 52 volt magyar honpolgár. MNL OL K 26 ME 745. cs. 5664/1904 XVIII, t. 1706. asz. 506 MNL OL K 26 ME 745. cs. 1043/1905 XVII. t. 356. asz. 507 A hatosztályos magyar iskolai tanterv adaptált változata szerint folyt az oktatás. Az összevont alsó osztályokban Jaklovszky Ilona, a III-IV-ben férje, Csiky Gyula oktatta a szegényes ruházatú gyerekeket, akiknek java a tandíjfizetés alól is mentességet nyert. A hittant Paskó János plébános-igazgató magyarul tanította, s a kötelező román nyelvórákat a régi iskola kántor-tanítója tartotta. MNL OL K 26 ME 745. cs. 1600/1905 XVII. t. 356. asz. 508 MNL OL K 26 ME 743. cs. 1602/1905 XVII. t. 194. asz. 509 Az a feltételezés téves, hogy az intézményt „.. .a román állam létesített[e] 1903-ban a környékről jött gyári munkások gyerekei számára.” Hencz 2009, 39. Az állítás második fele azonban helytálló, minthogy főként Predeal, Bușteni, Sinaia magyar gyári munkásainak gyermekeit iskoláztak be ide. A moldvaiaknak Berecken nyílt hasonló intézmény. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 42. d. 931/1908. A nagyobb vidéki enklávékon kívül élő tankötelesek román nyelvű és szellemű (!) oktatását elkerülendő, 1903-ban az akció keretében egy 50 fős bentlakásos intézet is létesült Predeálon (majd Berecken)509 a szórványban élő gyerme145
