Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA Felekezeti szempontból kisebb horderejű, mégis kényes kérdésnek számított a romániai antiszemitizmus, ami a kormánytámogatást élvező bukaresti magyar sajtóélet szereplői között aggályossá tette zsidó származású szerkesztők alkalmazását, de megkérdőjelezte a kikeresztelkedett Kővári Zoltán lelkész-tanító Ploiești-bol Bukarestbe helyezését is.402 402 A püspök felhívta a kormány figyelmét arra, hogy Kővári „a zsidó vallásból tért át, a minek Bukarestben köztudomásul való jutása az akcióra könnyen rossz hatású lehetne”. Bartók György püspök 1907. jún. 10-ei levele Wekerle Sándor miniszterelnöknek. MNL OL K 26 ME 702. cs. 3248/1907 XIX. t. 242. asz. 403 A beavatkozás lehetőségét a hazai görögkatolikus román diákok beiskolázása jelentette. Kuczka 1914. május 11-i levelében Váradynak arról írt, hogy megnőtt az ideiglenesen Romániában munkát vállaló hazai románok száma, akiknek gyermekeit felveszik, tekintettel arra, hogy a szülők a hazatérés szándékával az államnyelven akarják taníttatni csemetéiket. MNL OL K 26 ME 945. cs. 6930/1912 XVIII, t. 29. asz. A román tanfelügyelet viszont éppen rájuk hivatkozva saját hatáskörben akarta megszervezni a magyar állampolgárságú tanulók ortodox hitoktatását, ami diplomáciailag a belügyekbe való beavatkozásnak számított. Erre részben a hazai magyar görögkatolikus egyházmegye megalapítása tüzelte fel a romániai egyházi-iskolai hatóságot. A református fiúiskolában a követség javaslatára a helyzetet úgy kezelték, hogy a kevés román diákot elbocsátották, noha magyar alattvalók voltak. Később azonban a román szabályzók a kötelező ortodox vallásoktatás igényét a román alattvalókra szűkítették, így ismét felvettek hazai román tanulókat is. Újváry 1912. okt. 19-ei levele a konventi elnökséghez. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 44. d. 6923/1912. 404 Újváry 1911. jan. 21 -ei levele konventi elnökséghez. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 55. d. 4492/1911. 405 Ezen kimért mondatok kíséretében: „Mivel a romániai iskolákat tulajdonképpen a magyar A legnagyobb veszélyt azonban a román hivatalosság által favorizált ortodoxia térhódítása;403 s az akció vezetése szempontjából továbbra is a katolikusreformátus ellentétek jelentették. A kölcsönös hitoktatás-vitában ugyan 1911-ben már a kifáradás jelei mutatkoztak. Üjváry - talán a Budapestről és a követségről kapott bírálatok hatására - egyik jelentésében békülékenyen arról írt, hogy katolikus részről nem a köznép tolja előtérbe a felekezeti szempontokat, hanem a fanatikus olasz, lengyel és belga papság.404 S a konventi elnökség korábbi bizalomerősítő szándékkal hozott döntésének is eleget tett, amikor megküldte a Miniszterelnökségnek az iskoláikban tanuló katolikus diákok névsorát, megkönnyítve ezzel hitoktatásuk megszervezését. Katolikus részről azonban nem viszonozták a gesztust, így erre a Miniszterelnökség szólította fel Várady L. Árpádot, a Szent László Társulat alelnökét.405 Ezúttal azonban Várady nem tágított. Arra hivatkozva, hogy 120
