Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET A betegeskedő Szmrecsányi helyébe lépő Várady L. Árpád ezt a bizalmatlanság olyan jeleként fogadta, amelyre meggyőződése szerint a Szent László Társulat nem szolgált rá.346 Az új érsek barátságtalan lépése hátterében azonban a hatáskörök kénytelen megosztásán kívül anyagi természetű okok is sejthetőek. Nagyon is valószínű, hogy a budapesti támogatáspolitika „titkaiba” részlegesen beavatott főpap - a tisztánlátás kedvéért - Kuczka vikáriustól további részleteket igyekezett megtudni. S még ha nem is értesült elődjének tekintélyes összegre rúgó támogatásáról, s csupán arra derült fény, hogy Kuczka iskolafelügyelői megbízatásáért ugyanannyi támogatást húz Budapesttől, mint amenynyi dotációt ő kapott a Szent László Társulattól, jogosultnak érezhette, hogy „méltóságához illő”, emelt összeget kapjon. Amit talán éppen azzal próbált kialkudni, hogy új szabályok közé kívánta szorítani a katolikus tanintézetek oktatóinak működését. Ezt nevezte ugyanis az egyedüli biztosítéknak arra, hogy a katolikus iskolák feletti befolyása ne csorbuljon.347 Váradyék kénytelenek voltak telefonon felvilágosítást kérni Kuczkától a készülő tervezetről. Minthogy azonban az érseki helynök érdemi részletekkel nem tudott szolgálni, megállapodtak abban, hogy a szabályzat kizárólag a magyar miniszterelnök jóváhagyásával, de névleg a Társulat ellenjegyzésével léphet érvénybe.348 A hatásköri viták hullámai ezzel elültek (legalábbis a kérdés a levéltári iratokban nem merül fel többé). 346 Várady L. Árpád 1906. nov. 22-ei levele a kormányfőhöz. MNL OL K 26 ME 743. cs. 5819/1906 XVII. t. 121. asz. 347 Uo. 348 Uo. 349 Kuczka értesítette Váradyt, hogy az érsek elrendelte a bukaresti magyar iskolák nagytermében a misézést. Várady L. Árpád 1906. nov. 22 [4]-ei levele Wekerle Sándor miniszterA két fél viszonyában azonban a későbbiekben is adódtak kisebb nézeteltérések. Ilyen volt a katolikus magyar iskolák falai közötti misézés engedélyezése. A lehetőséget a Szent László Társulat kérte arra hivatkozva, hogy a tanulók zöme az iskolák közelében él, és télvíz idején csak nagy nehézségek árán jutnak el a távoli Baráciára. Az érsek attól tartva, hogy magyar diákok, s esetleg szüleik is elmaradnak a plébániáról - ellenállt a kérésnek. Végül egy budapesti látogatáson tudták meggyőzni arról, hogy az egyházi alkalmak szaporítása csak javítja a tanulók valláserkölcsi nevelését.349 105
