Köő Artúr (szerk.): Ecsettel a nyugati hadifogságban. Kiss Sándor naplója - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 22. (Budapest, 2020)

Kiss Sándor fogságnaplója

ECSETTEL A NYUGATI HADIFOGSÁGBAN

tok indulnak ki tőlünk, és csakhamar rengeteg élelmiszerrel telik meg a GH. raktára. Mindenféle élelemmel eltel a sok éhes katona. Annyit esznek a disznótoros konzervből, hogy képtelenek megemészteni és kihányják. A Wels

közelében

lévő zsidó táborból hazaindult foglyok nálunk találnak meleg levesre. Szívesen adtunk a sokat szenvedett embereknek. A mi alakulatainknál nem volt nyilaspárti ember. Rettenetesen néznek ki ezek az elgyötört emberek. Láttam ma amerikai katonát. Estefelé felmentem a városba. Megnéztem a Mária Terézia-stílusú városháza tetején lévő Egyesült Államok csillagos lobogóját. Mellette Wels

város

vörös-zöld lobogója és az osztrák piros-fehér-piros szín díszeleg. Az amerikaiak feltűnő, kicsi és gyors gépkocsikkal jönnek, mennek. Vannak nagyobb tehergépkocsijaik is, de nem olyan baromi nagy kocsik, mint a német Wermachtnak voltak.

Telnek a napok. Nem jár a század dolgozni. Jó ebédek és vacsorák vannak. A városba kijárok. Az amerikaiak sok cigarettát és konzervet adnak embereinknek.

Welsben ma két hete vagyunk. Most május 6-a van. Indulási parancsot kapunk. Teljes szerelvénnyel sorakozó, irány Linz. Különböző vad hírek keringenek. Átadnak bennünket az oroszoknak. Az oroszok az Enns folyónál, Steyrnél vannak. Nem tudunk semmit sem. Mindenestre valami fog történni. Elindulunk. A városban egy helyen, a Göring

ringen állunk

meg. Négerek autókat szerelnek fel. Vadonatúj pneumatikokat56

fújtatnak fel, és rakják 56 gumiabroncsokat

81