Köő Artúr (szerk.): Ecsettel a nyugati hadifogságban. Kiss Sándor naplója - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 22. (Budapest, 2020)
Kiss Sándor fogságnaplója
ECSETTEL A NYUGATI HADIFOGSÁGBAN látok, szép ízléses teret. A túlsó partra elkanyarodunk, és egy villanegyed elhagyása után elkanyarodunk, és egy fenyves eltakarja az előbb látott szép várost. Felső-Ausztriában vagyunk. Még messzébb kerülök, egyre jobban tőled, Iluskám. Április 18-án délután Ruprechtshofenbe értünk.47 Azt hiszem, itt éjjelezünk. Lázam most is van. Gyalogoltam és kocsin is ültem keveset. Az utat már bírom. Még szállás most nincs. Ülök a kocsin bőrben és köpenyben. Végre elszállásolnak. 47 Van ugyan ilyen nevű település, de nagy távol van az útvonaltól. Feltételezhetően elírás. 48 Neuhofen an der Krems Április 19-én indulás. Neuhofen. 48 Megint csűrben aludtunk. Lassanként hozzászokunk már, hogy csak így összevissza tudunk aludni. Ruhástól és rendetlenségben. 20-án reggel indulás, szép, ragyogó időben. Teljesen rendben vagyok. Egy irtózatosan kínos székletét után megszabadulok a lázamtól. Valószínű, hogy az abnormális székrekedés is oka lehetett a magas láznak. Messziről csodálatos szép hegygerincvonulat látszik, ragyogó havas csúcsok. Érdekes sziluettű, különös szikla látszik ott messze távolban. Ezt a vonulatot Bajor-Alpoknak mondja valaki. Tévedés, azok a salzkammerguti hegyek. Valaki megmondja, hogy az a furcsa szikla a Watzmann. Valami kővé vált királyfejről beszél. Monda fűződik hozzá. Itt is teremnek 73
