Köő Artúr (szerk.): Ecsettel a nyugati hadifogságban. Kiss Sándor naplója - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 22. (Budapest, 2020)

Kiss Sándor fogságnaplója

ECSETTEL A NYUGATI HADIFOGSÁGBAN

vállalta a kivonulást, mint az irodát. Talán igaza is volt. Délután teljesen szabad volt mindig. Talán nekem jobb, mert el vagyok foglalva mindig. Rudi gondos ember. Eljár reggel a lakásra, holmim rendben tartja, s együtt megyünk az irodába. Visszakerültem természetesen a törzshöz kosztra. Sokkal jobb, ízletesebb, mint a századkonyha.

A mai napon megjelent a zászlóalj irodában Mörk Győző. Töltéstaván zászlóaljparancsnok. Megöleltük és megcsókoltuk egymást. Végre tehát mégis van valaki, aki ismer a régi időkből. Elmondtuk egymásnak menekülésünk történetét, ő szerencsésebb, mint én. Egész családjával Töltéstaván van. Tud Iluskámékról is. Ö is katona, és családjával együtt valahol ő is mundér századparancsnok. Győző lovon jött át. Nagyon jól elbeszélgettünk. Mindenáron át akar vinni magához Töltéstavára. Nem mennék már szívesen, mert Boros Pistát és Wittner

Tónit

megszerettem. Azt hiszem, én sem lettem rossz bajtársuk, és újrakezdeni nem szeretek. Hányódtam én már eleget.

Január 15. Győrbe utaztunk Mihalovics Lacival. A Raabhoz mentünk az ezred GH.-hoz felszerelésért. Kaptam egy jó köpenyt, és hozzá rossz utászcsizmát, nem tudom használni. Délben ebédeltünk a kath. körben. Nagyon megkopott december 30-a óta. Akkor még fehér abrosz volt és bőséges koszt. Most már nincs abrosz és a menü is kevesebb. Bor meg nincs is. Este visszautaztunk Győrszentivánba. Vasárnap az iroda ablakából lefestettem a győrszentiváni öreg tűzoltótornyot. Nagyon jól sikerült havas kép. Szegény drága Iluskám, minden este imádkozom értetek. Legyen veletek a jó Isten, őrizzen meg minden szenvedéstől!

38