Köő Artúr (szerk.): Ecsettel a nyugati hadifogságban. Kiss Sándor naplója - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 22. (Budapest, 2020)

Kiss Sándor fogságnaplója

ECSETTEL A NYUGATI HADIFOGSÁGBAN kath. körbe a szállásunkra. Este a tisztek összegyűltek egy terem­be, és ott beszélgetés volt. Pohár feketével és borral kínáltak itt bennünket. Majd aludni tértünk volna, de egész éjjel nem tudtam aludni. Végig fent voltam, és velük, a családdal voltam gondolat­ban. Azt hiszem, akkor lehetett a legnagyobb bajban az elhagyott család, mert talán éppen akkor zárták körül Pestet. Reggel, szerda óta, meg tudtam mosdani meleg vízben. December 25. Az egész nap csendes elmélkezéssel telt el. Sertés­húst kaptunk ismét. Győrújfaluba kellett egy csoportnak útbain­dulni? December 26-án délelőtt indultunk el gyalog. Kb. 4-5 kilométer­re van Győrtől ez a kis falu. Itt Vezér Sándor főhadnaggyal voltam egy szobában. Tüskés varrónőéknél kicsi kis parányi szoba volt. Konyha nem volt benne. A mellette lévő, még kisebb varrószoba kályhája fűtötte úgy ahogy, de mégiscsak megvoltunk ott. Délben kaptuk az első ebédet a katonaságtól, 20-ától 26-áig most először adott élelmezést a katonaság. Babgulyás volt. Jó és finom étel volt. Az udvaron felállított konyhán főzték egy kádban. Ott az udva­ron ettük meg. Egy padlásfeljáró-lépcsőre tettem a csajkát, és úgy ettem. Délután a varróleányok, akik igen szíves és kedves népek voltak, egy jó csajkát adtak. Volt tehát már edényem is, amiből enni tudtam. Azt a marhahúst, amit zsírban tartottam, csak este fogyasztottam. Délután fát lopni mentünk. Fűrészt és baltát vit­tünk ki Vezér Sándor főhadnaggyal és pár tiszt társaságában, és egy kis patak mentén lévő fasorból akácfát vágtunk ki. Vállon vit- 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom