Köő Artúr (szerk.): Ecsettel a nyugati hadifogságban. Kiss Sándor naplója - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 22. (Budapest, 2020)
Babucs Zoltán: Művésztanár honvéd gyalogostiszti egyenruhában
ECSETTEL A NYUGATI HADIFOGSÁGBAN 1936-ban iktattak törvénybe3 -, ám azokat a hadviselő felek a saját kedvük szerint értelmezték, és legtöbbször nem tartották be. A konvenció figyelmen kívül hagyása jellemző volt nem csak a németekre, de a nyugati szövetségesekre és a szovjetekre is, akik ráadásul jó ideig alá sem írták az egyezményt, csak 1949-ben. 3 Ez volt az 1936. évi XXX. törvénycikk „a hadrakelt seregek sebesültjei és betegei helyzetének javítása és a hadifoglyokkal való bánásmód tárgyában Genfben 1929. évi július hó 27. napján kelt egyezmények becikkelyezéséről.” Magyar Törvénytár 1937, 350-382. 4 A történelmi Magyarország egyik határátkelője. Királyhida volt a magyar oldalon (német neve Bruckneudorf), az osztrák oldal Bruck an der Leitha. Ma is külön települések. A Harmadik Birodalom területére visszavonult honvéd alakulatok és kitelepült intézmények 580 ezer katonájából 300 ezren az angolszászok, 280 ezren a szovjetek hadifogságába estek. Miután Dwight D. Eisenhower amerikai tábornok „fegyvertelen ellenséges erőknek” minősítette a magyarokat, az angolok és az amerikaiak 40-45 ezer hadifoglyot adtak át főként a franciáknak, de jutott belőlük belga, dán, holland és luxemburgi táborokba is, annak ellenére, hogy ezen országok egyikével sem álltunk hadban. Az osztrák, délnémet és francia területeken lévő angol hadifogolytáborok (pl. Bruck-Királyhida,4 Graz, Klagenfurt) többnyire munka- vagy tartózkodási táborok voltak. Itt voltak a legelviselhetőbb körülmények, ahol a hadifoglyok megfelelő élelmezési és egészségügyi ellátásban részesültek, létesíthettek tábori színházat, alakíthattak zene12
