Köő Artúr (szerk.): Ecsettel a nyugati hadifogságban. Kiss Sándor naplója - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 22. (Budapest, 2020)

Borvendég Zsuzsanna: A nyugatos hadifoglyok sorsa a kommunizmusban

ECSETTEL A NYUGATI HADIFOGSÁGBAN kommunista terror erőszakszervezetének hírhedt vezetőjével.12 Az amerikai segítséggel összegyűjtött háborús bűnökkel vádol­tak között egyaránt megtalálhatók voltak a Szálasi-kormány jól ismert képviselői és nyilas vezetők, de olyanok is, akik csak a kommunisták mindenhol ellenséget sejtő attitűdje miatt válhat­tak üldözötté. 12 Müller 2017, 118-119. 13 Vasvári 2013, 107. 14 A Hazahozatali Kormánybiztosság történetéről lásd részletesen: Erdős 2015. A háborús bűnösök listáján szereplő személyek felkutatása tehát a nyugati szövetségesek és a politikai rendőrség, vagyis a kommunisták kooperációjában folyt az első pillanattól kezdve. A nyugati hadifoglyok többségének hazahozatala és politikai ellenőrzésüknek lefolytatása azonban még megoldatlan kérdés volt. Szórványosan, kisebb kontingensekben már 1945 késő ta­vaszától érkeztek vissza Ausztriából magyarok, de róluk kimu­tatás nem készült, így politikai megbízhatóságukat sem tudta a rendészet ellenőrizni.13 Külön szervezeti keret kialakítására volt szükség ahhoz, hogy e „kényes kérdés” a kommunisták szá­mára megnyugtatóan rendeződjön. 1945 augusztusának végé­re sikerült a Honvédelmi Minisztérium hatásköréből elvonni a hadifoglyok sorsának felügyeletét, és a Belügyminisztérium ke­retei között felállítani egy erre szakosított intézményt, a Haza­hozatali Kormánybiztosságot.14 Az intézmény vezetője Miliők Sándor lett, helyettese Tömpe András. Miliők szociáldemokra­127

Next

/
Oldalképek
Tartalom