Darvas Mátyás: Frank királyi évkönyvek / Annales Regni Francorum - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 21. (Budapest, 2021)
Annales Regni Francorum - Frank királyi évkönyvek - 782.
FRANK KIRÁLYI ÉVKÖNYVEK nevéhez fog fűződni, ha ott lesz ő is velük e csatában; ezért úgy döntenek, hogy nélküle ütköznek meg a szászokkal. Fegyvert fogva hát ki-ki rohanva igyekezett arra, amerre a szászok a tábor előtt csatasorban álltak, de nem úgy, mintha csatasorban álló ellenség felé tartanának, hanem mintha menekülőket üldöznének, akiktől már csak zsákmányt kell rabolni: kit milyen gyorsan vitt a lova. S miután rosszul fogtak hozzá, rosszul is csatáztak: mert amint megkezdődött a harc, körülvették őket a szászok, és majdnem mindenkit megöltek. Aki mégis kijutott valahogy, megfutamodva nem saját táborába jutott, ahonnan indult, hanem Theoderikébe, amely a hegyen túl volt. A frankok vesztesége viszont még a számszerű aránynál is nagyobb volt, mert megöltek a küldöttek közül kettőt is, Adalgist és Geilót, négy grófot és vagy húsz egyéb kiváló és nemes katonát; ezenkívül a többieket, akik őket követve inkább haltak meg velük együtt, mintsem túléljék őket. Mikor a király hírt kapott e dologról, úgy vélte, hogy semmit nem szabad haboznia; sietve sereget gyűjtve Szászországba indul, s magához hívva minden szász főembert, kifaggatta őket az elpártolás kezdeményezői felől. És ekkor mindannyian kijelentették, hogy Widukind e vétek kezdeményezője: ám őt kiadni nem tudták, mivel a dolog elindítása után a normannokhoz távozott, így átadtak vagy négyezerötszázat azok közül, akik Widukind felbujtásának engedve ekkora gaztettet vittek végbe, és az Aller fo lyón túl, a helyen, melyet Ferdunnak hívnak,59 a király parancsára 59 Verden 113
