Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Juhász Zoltán – Sipos János: A magyar népzene őstörténetének kutatása korreláló zenei és genetikai típusok alapján
A MAGYAR NÉPZENE ŐSTÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA KORRELÁLÓ ZENEI ÉS... kapja az a kultúra, amelyben X változatai a legnagyobb arányt képviselik, 1 - 1/50-t az, amelyikben a második legnagyobbat stb. A kultúrák előre rögzített sorrendjében tehát kaptunk egy számsort 0 és 1 közötti értékekkel: az X típus rangvektorát. 4. Határozzuk meg ugyanígy Y rangvektorát is. Az így kialakított rangvektorok korrelációját a matematika „rangkorrelációnak” nevezi. Nyilvánvaló, hogy minél hasonlóbb X és Y rangvektora, annál szorosabb korrelációban terjednek a kultúrák között. Általában kimondhatjuk tehát, hogy a hasonló rangvektorok elkülönülő csoportjai párhuzamosan terjedő genetikai és/vagy zenei típusokra utalnak. Egy ilyen csoport genetikai tagjai egy ősi forrásnépesség legfontosabb haplocsoportjaival, a zenei tagok pedig a legfontosabb egyetemes zenei típusaival azonosak. A módszer a valóságban figyelembe veszi, hogy nem várhatók egész Eurázsiára kiterjedő csoportos korrelált terjedések, így öntanuló algoritmusunk egyúttal a csoportosan terjedő „típusszövetségeknek” otthont adó népességek részhalmazait is megkeresi (kultúrkörök). A keresés lényegében egy soklépéses iteratív folyamat, melynek során a rangkorrelációt leginkább csökkentő népességek fokozatos kizárása, majd a rangkorreláció újraszámolása követi egymást, ezért az algoritmust „iteratív rangkorrelációs algoritmusnak” neveztük el. Az eredmények külső hitelesítésére éppen az algoritmus által kiválogatott kultúrkörök földrajzi értelmezhetősége szolgál. A földrajzi közelség követelménye ui. teljesen hiányzik az algoritmus céljaiból, így egy kultúrkört hitelesít, ha mégis földrajzilag összefüggő területet fed le. A hitelesítés és értelmezés másik lehetőségét a genetikai összetevők öszszevetése adja archeogenetikai adatokkal. Ha ui. egy zenei-genetikai szövetség genetikai komponensei szignifikánsan kimutathatók valamely ősi népesség uralkodó haplocsoportjai közt, akkor joggal feltételezzük, hogy megtaláltuk az adott szövetség tényleges forrásnépességét. Sok esetben fennáll, hogy valamely adott terület ősi és kortárs haplocsoport-eloszlásai nagy átfedést mutatnak, jeleként annak, hogy az adott ősi népesség ma is meghatározó az adott területen. Ha ehhez még a hipotetikus zenei-genetikai szövetség zenei összetevői is átfednek az adott terület mai zenei típusaival, akkor egyúttal az ősi zenekultúra folytonosságára is következtethetünk. 65
