Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Tihanyi Balázs – Marcsik Antónia: Az Alföld történeti embertani képe a szarmata időszaktól az Árpád-korig. Rövid összefoglalás
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS eredményeinek bemutatása egy-egy sorozatra/szériára vonatkozóan, de szerepelnek a kisebb-nagyobb populációkra támaszkodó, az egész korszakot átfogó elemzések is. A tanulmány célja az, hogy az Alföldre vonatkozóan, az eddig megjelent tanulmányok alapján - a teljességre való törekvés igénye nélkül - megközelítő képet adjon a szarmata, a gepida és az avar kori, valamint a honfoglalás és államalapítás kori népesség biológiai rekonstrukciójáról. Bemutatjuk az egyes korok embertani anyagának jellemzőit, valamint a vizsgálatokat és az adatok értelmezését befolyásoló és limitáló tényezőket. Ezek ismeretében kísérletet teszünk a közel 100 évre visszamenő kutatások révén eddig kirajzolódó kép bemutatására az egyes korszakok népességét és a korszakok közötti átmenetet illetően egyaránt. Összességében elmondható, hogy a megjelent kisebb közlemények és a nagyobb átfogó elemzések széleskörűsége ellenére a tárgyalt időszakok népességének biológiai rekonstrukciója, a továbbélés kérdése (különösen az avar kori népességre vonatkozóan) közel sem teljes, és további tanulmányozásra vár. KULCSSZAVAK: biológiai antropológia, biológiai rekonstrukció, Kárpát-medence, taxonómia, kraniometria ABSTRACT: Historical anthropology of the Great Hungarian Plain from the Sarmatian age to the Arpad era. Anthropological finds formulate the dynamically expanding primary source group of the different historical and archaeological eras. One of the objectives and tasks of historical anthropology is the biological reconstruction of these periods by the qualitative and quantitative description of the phenomena having come to existence due to internal and external factors detectable on the bones. The authors use different methods to biologically reconstruct the historical population; these include taxonomic and various mathematical-statistical (biometric) methods according to characteristics based on metric-morphological data and evaluation of non-metric traits (epigenetic variants). Palaeopathological and biochemical-molecular researches are also driven by similar goals. However, the application of the particular methods is influenced by numerous external factors, for example the preserved condition of the skeleton and the case 30
