Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)

Pomozi Péter: A történeti nyelvészet őstörténeti alkalmazhatóságáról: lehetőségek és korlátok

MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2.3. Az evolucionizmus hatása a nyelvtudományra Az Ursprache osnyelv terminus, ill. a leánynyelvek ősnyelvből való levezetése már Darwin színrelépése előtt előlegezte a darwini evolucionista metaforát,17 amelyet a történeti nyelvészet, szintén németföldi (Lipcséből eredeztethető) újgrammatikus iskolája teljes egészében magáénak is vallott. Darwin főmű­­vének ide vonatkozó passzusait hosszabban idézzük, mert igen tanulságosak: „If we possessed a perfect pedigree of mankind, a genealogical arrangement of the races of man would afford the best classification of the various langua­ges now spoken throughout the world; and if all extinct languages, and all intermediate and slowly changing dialects, were to be included, such an ar­rangement would be the only possible one... The various degrees of difference between the languages of the same stock would have to be expressed by groups subordinate to groups,; but teh proper or even the only possible arrangement would still be genealogical; and thiswould be strictly natural, as it would con­nect together all languages, extinct and recent, by the closest affinities, and would give the filiation and origin of each tongue.”18 A fajok és nyelvek közöt­ti darwini megfeleltetés újabb lehetőséget teremtett arra, hogy egyes kutatók nyelvek és népek története között merész párhuzamokat vonjanak. A darwi­ni evolucionista metafora nyelvészeti (vad)hajtásai19 a mai napig fellelhetők 17 Valójában Darwin föművében szó sincs metaforáról, Darwin gyakorlatilag egyenlőségjelet tesz a fajok leszármazásának és a nyelvek leszármazásának módja között, L a Darwin idéze­tet eredetiben és a következő lábjegyzetet is! 18 Darwin 1859, 423. „Ha az embernek egy teljes leszármazási táblázata, vagyis családfája áll­na előttünk: az emberi válfajoknak genealógiai beosztása a legjobb osztályozást szolgáltatná az egész világon használatban lévő különböző nyelvekre nézve; és ha valamennyi kihalt nyelv és valamennyi közbenső és lassan változó tájnyelv szinte befoglaltatnék, csupán ezen beosztás volna az egyetlen lehetséges. [...] Az ugyanazon törzsből származott nyelvek kö­zötti különbség különböző foka az egymásnak alárendelt csoportok által volna kifejezhető; azonban a leghelyesebb, sőt egyedül lehetséges berendezés mégiscsak a genealógiai lehetne; ez pedig szigorúan természetes lenne, amennyiben az valamennyi, már kihalt, és még élő újabb nyelveket a legközelebbi rokonság útján kötne össze egymással, és mindenik nyelv­nek kifejlődés! menetét és eredetét is kimutatná.” Magyarul: Darwin 1873, 244-245. 19 Két megjegyzés Darwin és a társadalomtudományok kapcsolatához: a darwini biológiai tanoknak nem megjelenése, hanem összefoglalása A fajok eredete, az ebben összegzett esz­merendszer egyes elemei már a negyvenes évek közepétől elkezdtek bekerülni a nyugat-eu­296

Next

/
Oldalképek
Tartalom