Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Türk Attila – Langó Péter: A magyarság korai történetének régészeti emlékei a legfrissebb leletek fényében
A MAGYARSÁG KORAI TÖRTÉNETÉNEK RÉGÉSZETI EMLÉKEI A LEGFRISSEBB... Az anyagi kultúrát vizsgálva tehát azt tapasztaljuk, hogy a Kárpát-medence 10., illetve az etelközi régió 9. századi leletei a Kazár Kaganátus helyett jóval szorosabb kapcsolatot mutatnak a Volga-Dél-Urál vidék 8-9. (és persze 10.) századi leleteivel. Régészetileg ma minden érv amellett szól, hogy Levédiát a Volgától keletre lokalizáljuk, és ez az elképzelés a DAI adataival is jól összeilleszthető.41 „szaltoid” típusoknak vö. Komar 2004. 41 Keszi 2017; Komar 2018. 42 Polgár 2001. 43 Lezsák2019. 44 Kazakov 2013. Levédia elhelyezkedésének kérdése, valamint a magyarság elődeinek európai feltűnésének időrendje kapcsán még ma is felmerül a Sarkel-probléma.42 Ehhez azonban azt kellene bizonyítani, hogy Sarkéi - amely szinte biztosan azonosítható a balparti cimljanszki erőddel - a magyarok ellen épült volna. Ezt azonban továbbra sem sikerült érvekkel alátámasztani, ráadásul határvár értelmezése is megdőlt, vagyis Sarkéi értelmezésének kérdése így magyar őstörténeti szempontból nem bír olyan jelentőséggel, ahogy azt korábban feltételezték. Véleményünk szerint ezzel áll összhangban a honfoglalás kori és a szubbotci leletanyagban megfigyelt csekély számú és jelentőségű szaltovói analógia. A 9. századot megelőző kelet-európai írott források hiánya a magyarokról tehát a régészet oldaláról is értelmezhető. Szintén az utóbbi pár év régészeti eredménye, hogy a Kaukázus északnyugati előteréből - vagy feltehetően onnan - származó szórványleletek között kifejezetten magyar jellegű leletek kerültek be a szakirodalomba. Az időközben megindult terepi kutatások43 remélhetőleg tisztázni fogják a még kétes provenienciájú tárgyak hátterét és azt a jelenlegi feltételezést, hogy itteni feltűnésüket a szomszédos 9-10. századi szubbotci leletkor, illetve poszt-szubbotci horizontok hatásaként kell-e értékelnünk. A Volga-Dél-Urál vidék A honfoglalás kori régészeti hagyaték keleti kapcsolatrendszerének vizsgálatánál tovább haladva keleti irányban a Középső-Volga vidékén44 elsősorban 259
