Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
M. Lezsák Gabriella: A magyar őstörténet kaukázusi forrásai
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KAUKÁZUSI FORRÁSAI Gombocz 1921: Gombocz Z: A bolgár kérdés és a magyar hun monda. Magyar Nyelv, 17. (1921) 15-19. Götz 1994: Götz L.: Keleten kél a nap. Kultúránk a történelmi ősidőkből. I. Püski, Budapest, 1994. Gulyás-Gallina-Türk 2019: Gulyás Gy. - Gallina Zs. - Türk A.: Újabb régészeti adatok a Duna-Tisza köze honfoglalás kori településtörténetéhez és a 10. századi bolgár-magyar kapcsolatok kérdéséhez egy tázlári sír kapcsán. In: Sudár B. - Türk A. (szerk.): „Hadak útján". A népvándorláskor fiatal kutatóinak 29. konferenciája. Absztraktkötet. Budapest, 2019, 115-121. Györffy 1993: Györffy Gy.: Krónikáink és a magyar őstörténet. Budapest, 1993. (reprint kiadás). Györffy 1986: Györffy Gy.: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Gondolat, Budapest, 1986. Halasi Kun 1943: Halasi Kun T: A magyarság kaukázusi története. In.: Ligeti L. (szerk.): A magyarság őstörténete. Franklin Társulat, Budapest, 1943. 71-99. Halikova 1976: Halikova E. A.: Ösmagyar temető a Káma mentén. Magna Hungária kérdéséhez. Archeológiái Értesítő, 103. (1976) 1. 53-79. Hampel 1900: Hampel J.: A honfoglalás kor hazai emlékei. In: Pauler Gy. - Szilágyi S. (szerk.): A magyar honfoglalás kútfői. Nap Kiadó, Budapest, 1900. 509-826. Harmatta 2001: Harmatta J.: A Volgától a Dunáig. A honfoglaló magyarság történeti útja. Magyar Nyelv, 97. (2001) 1. 1-14. Helilov-Nyitray 2008: Mübariz Helilov-Nyitray Szabolcs: Ösmagyarok Azerbajdzsánban, Hun-Idea, Budapest, 2008. Hóman 1925: Hóman B.: A magyar hún-hagyomány és hún-monda. Stúdium, Budapest, 1925. Hóman 1935: Hóman B.: Az ősidőktől a 12. század végéig. In: Hóman B. - Szekfü Gy.: Magyar történet I. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1935. Hóman 1985: Hóman B.: Ösemberek-ősmagyarok. Posztumusz kiadás, Atlanta, 1985. Horváth 1825: Horváth I.: Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történeteiből. Anahita-Ninti, Budapest, 1825. 239
