Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
M. Lezsák Gabriella: A magyar őstörténet kaukázusi forrásai
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 7. ábra Andrejevszkaja scsel kora középkori temetőrészének feltárása 2019 októberében (Fotó: Andrej Novicsihin) Az első magyar-orosz régészeti feltárás 2019. szeptember 30-a és október 21-e között valósult meg Andrejevszkaja scselben, amelynek során közel 150 négyzetméternyi területet kutattunk át (7. ábra). Néhány antik és középkori szórványlelet, valamint három hamvasztásos sír mellett jól elkülönülő sírcsoportot alkotva in situ három csontvázas temetkezés került elő. A hamvasztásos sírokban urnaként vörös színű, besimított hálómintával díszített, gömbtestű, kétfülű fazekat és egy szintén vörös színű, besimított hálómintával díszített, tojásformájú füles korsót használtak (8. ábra). A kétfülű fazékban a hamvak mellett egy vaskés és egy ovális alakú vascsat is feküdt. Hasonló típusú és díszítésű edények a Kárpát-medencei 9-10. századi temetőkben is megtalálhatók,107 a 107 Ld. pl. a Gyulafehérvár-Mentő állomás 9-10. századi temetőrészének, „al-dunai típusú” leletei közé sorolt vörös színű, hálómintás kétfülű fazekát a 29. sírból és a 11. sír kétfülű, amforaszerű korsóját (Gáli 2014, 3. és 10. tábla). A szerző szerint „az ilyen típusú edények az Erdélyi-medencében a 9. század végén terjedtek el, valószínűleg bolgár közvetítéssel.” Katona Kiss Attila viszont arra mutatott rá , hogy „ez a kerámiatípus a szaltovói műveltség területén is előfordul, amellyel a dunai bolgár leletanyag is öszefügg; ezért elképzelhető, hogy a kerámiák eredete nem dunai bolgár, és korábbi időkben, más úton került az Alföld-re” (Katona-Kiss 2010, 184-185. 103. Íj.). A keleti eredetet erősíti, hogy a szaltovói típusú, vörös színű, besimított hálómintás edények megtalálhatók a Don-menti (Bhhhhkob 1990, 131, pnc. 3.), a Donyec-menti (Krasilnikov 1990, 240, Taf. 22.) és az észak-kaukázusi területeken is. 220
