Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
M. Lezsák Gabriella: A magyar őstörténet kaukázusi forrásai
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KAUKÁZUSI FORRÁSAI 1. ábra A 2016-2019 közötti észak-kaukázusi régészeti kutatóutak által érintett városok (fehér ponttal jelölve) és a „magyar típusú" leletek lelőhelytérképe az Északnyugat-Kaukázus térségében (Andrejevszkaja scsel, Gelendzsik, Barakajevszkaja, Mosztovszkoj) A leletek túlnyomó része illegális műkincskereskedők tevékenységéből, hatósági lefoglalás után jutott az oroszországi régészeti gyűjteményekbe, ezért a temetkezési szokások megfigyelésére nem nyílt lehetőség. Ez jellemzi a Krasznodari Történeti és Régészeti Múzeum gyűjteményében lévő „magyar típusú” leleteket is, amelyek a Kubán-folyó középső szakaszáról származtak,92 illetve 2019 nyarán a Fekete-tenger keleti partján található Gelendzsik (Krasznodari határterület) mellől kerültek be a múzeumba (2. ábra).93 92 übHHKOB 2014, 6. Ebből jónéhány leletet 2014-ben kötetben is bemutattak (llbHHKOB 2014, 46-91.), többségük viszont a krasznodari múzeum raktárában található, ezeket a 2016-os kutatóutunk során dokumentáltuk. Alekszej Pjankov régész tájékoztatása szerint a leletek Mosztovszkij járásban kerültek elő. 93 Ruszlán Szhatum régész, a krasznodari Történeti és Régészeti Múzeum tudományos munkatársának szóbeli közlése. 94 ToproeB 2016, 310-333. 95 A leleteket Rusztam Szulejmanov, a Mardzsani Alapítvány főigazgatója engedélyével 2018 nyarán dokumentáltuk a Mardzsani Gyűjtemény raktárában. A moszkvai Mardzsani Gyűjteményben is találhatók „magyar típusú” leletek,94 amelyek többsége szintén az Észak-Kaukázusból, a helységrendszer északnyugati előteréből került a Mardzsani Alapítvány tulajdonába.95 A gyűj-213
