Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
M. Lezsák Gabriella: A magyar őstörténet kaukázusi forrásai
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS források alapján csak a 7. század második felében vonultak a Volga középső folyásához, a Kaukázus északnyugati részéről, a Kubán-vidékről. Mivel a magyarság 890 körül már Közép-Európában volt, másfél évszázad nem elegendő ekkora mennyiségű alapvető szókincs átvételére. A nyelvi egymásra hatások tehát már a Kubán-vidéken megtörténhettek. Vásáry arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar nyelv régi török jövevényszavai között több olyan növény neve is található, amely kizárólag a Kaukázus vidékére utal.66 A fenti adatok alapján 2008-as őstörténeti könyvében is fenntartotta ezt a véleményét, és azoknak a nézetét osztotta, akik szerint a Volga menti Magna Hungária nem volt a magyarság őshazája.67 A Kaukázus tágabbi térségéhez, a Meótisz és a Kubán vidékéhez kötötte a régi geszta alapján „Ungária maior”-t Györffy György történész is. Szerinte a „hét vezér és népe” ezen a területen került etnikai kapcsolatba a bolgárokkal és az alánokkal.68 A „don-kubáni őshaza” lehetőségét a nyelvészeti adatok alapján 1997-ben Róna-Tas András nyelvész is felvetette.69 66 Boros 1980, 255. 67 Vásáry 2008, 125. így vélte ezt Ligeti Lajos nyelvész is: „Az összes eddig ismert körülmények gondos mérlegelése után el kell utasítanunk azt a feltevést, amely a Volga menti hazából a magyarokat a Donyec menti Levédiába kívánja költöztetni. Ha figyelembe vesszük az írásos források tanúságán kívül a magyar szókészlet történetének a vallomását is, akkor számolnunk kell azzal, hogy a magyarok kapcsolatai a bolgárokkal, kazárokkal és szabirokkal megkívánják annak feltevését, hogy e népek közvetlen közelében (vagy éppen az ő területükön) tartósabb ideig kellett, hogy éljenek.” (Ligeti 1986,160). 68 Györffy 1993, 54. Harmatta János szerint az írott forrásokban szereplő hét törzs („Hepta geneia”) egy időben a Meótisz mellékén élt (Harmatta 2001, 6). 69 Róna-Tas 1997, 248-249. A Don-Kubáni őshaza fogalma már Gombocznál is megtalálható (Gombocz 1921, 15-19). 70 Veres 1981, 120-141. 71 Veres 1985a, 93-96; 1985b 114-126; 1997, 120-123. Veres Péter néprajzkutató már az 1980-as évek elejétől hangsúlyozza magyar őstörténeti szempontból a Kaukázus északi előterének és az erre a területre is kiterjedő szaltovó-majackojei kultúra vizsgálatának fontosságát.70 Arra is rámutatott, hogy az ezüstből készült Kárpát-medencei tarsolylemezeken található díszítésekkel azonos mintázatú tárgyak nagy számban kerülnek elő a Kubáni-alföldön is, ezért szerinte a honfoglaláskori magyar művészet eredetét, vagy annak legalábbis egyik fonalát a Kaukázus térségében kell keresni.71 Veres 208
