Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
M. Lezsák Gabriella: A magyar őstörténet kaukázusi forrásai
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KAUKÁZUSI FORRÁSAI A magyarság kaukázusi őshazájára és a hegységrendszer északi előterében, a Kuma folyó mellett lévő egykori Magyar városára vonatkozó forrásokat a legrészletesebben Bendefy László geológus gyűjtötte össze.46 A Kézai-krónikában található „Dencia” „Barsatia” és „Mogoria”47 földrajzi hármasának lokalizációs kísérletekor Epheszoszi Johannes adata alapján felvetette, hogy Barsatia a kaukázusi alánok országát, Barsaliát jelentheti,48 amely a Kaszpi-tó közelében, a Kaukázus északkeleti előterében feküdhetett,49 míg Mogoria a Kaukázusi magyarok hazája, Dencia pedig a legnyugatibb, a Don folyó mentén lévő magyar szállásterület lehetett. Bendefy rámutatott arra is, hogy „Bascardiát”50 csak a későbbi krónikákban említik Barsatia helyett, minden bizonnyal Julianus és az utána keleten járt ferences utazók hatására. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kézai-krónikában szereplő „Joria” megnevezés, amely a krónika szerint a magyar őshazával kelet felől volt szomszédos, semmiképpen sem azonosítható a szibériai „Jugriával”,51 mivel Gombocz Zoltán nyelvész már 1918-ban kimutatta, hogy a középkori Európában Georgiát (a mai Grúzia) nevezték Joriának.52 46 Bendefy 1999. 47 „Sciticum enim regnum comprehensione una cingitur, sed in regna tria dividitur principando, scilicet in Barsatiam, Denciam et Mogoriam.” (Szentpétery Scriptores I. 1937, 146.). 48 Bendefy 1999, 31; UÔ. 2000, 103. Vámbéry Ármin a Kézai-krónika adatai alapján a „Barsatia” helyett szintén a „Barsalia” olvasásmódot javasolta, szerinte „itt eredetileg 1 állott, az a reá következő Denciából következtethető, melynek a Barsatia mintájára a Dentia, nem pedig a fönmaradt Dencia alakot kellene feltüntetnie” (Vámbéry 1882, 179). A. V. Gadlo, szentpétervári etnográfus-kaukazológus pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a „kaukázusi alánok hazája, Barsalia” a kabardok Nart-eposzában is szerepel (lajpio 1979, 67.). 49 Al-Balazuri arab történész 8-9. századi feljegyzése alapján Pletnyova úgy vélte, hogy Barsalia a Kaukázus északkeleti részében, a mai Dagesztán területén helyezkedett el, Derbenntől északra, a Kaszpi-tenger keleti partvidékén (HneTHÖBa 1976,15,16.). 50 Baskírföld, Juliánus barát Magna Hungáriáját a kutatás erre a területre helyezi. 51 A Joria=Jugria azonosításról ld. Hunfalvy 1876, 287. 52 Bendefy 2000, 100; Ld. Gombocz 1918, 157-159. A Joria=Grúzia azonosításról ld. korábban pl. Horváth 1825, 56; Vámbéry 1882, 178. 53 Németh 1930, 160. Németh Gyula turkológus 1930-ban úgy vélte, hogy a magyarság a Don és a Dnyeper közé a Grúziától északra fekvő, szomszédosnak mondható Kubán-vidékről költözött.53 A magyarság régi neveit (onogur, szabir, türk) figye205