Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
M. Lezsák Gabriella: A magyar őstörténet kaukázusi forrásai
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KAUKÁZUSI FORRÁSAI A Kaukázus térségét a nyelvész Munkácsi Bernât is fontos területnek vélte, rámutatva többek között a magyarság kaukázusi eredetű szavaira és a csodaszarvasmondára, amely szerint a magyarság az Azovi-tenger keleti partvidékén bolgár és alán etnikai elemekkel gazdagodott. Thúryhoz hasonlóan Munkácsi is úgy vélte, hogy a magyarság a bolgár törzsekkel szövetségben, együtt kerülhetett a 7. század második felében a Közép-Volga mellékére, a mai Baskírföldre, az ő utódaikat találta meg Julianus 1236-ban. „Magna Hungária” tehát Munkácsi szerint sem volt a magyarság őshazája. Munkácsi azt is hangsúlyozta, hogy a magyar őstörténeti vizsgálatokat a jövőben ki kell terjeszteni „a kaukázusi népek, nyelvek és régiségek” kutatására.38 38 Munkácsi 1905, 65-85. 39 Domanovszky 1906, 39. 40 Szádeczky-Kardoss 1917, 369-370. 41 Nagy 1907, 258. Domanovszky Sándor történész-filológus szerint szintén egyértelmű, hogy Anonymus és Kézai gesztái az őshaza tekintetében nem északi tartományt írtak le.39 Szádeczky-Kardoss Lajos történész is úgy vélte, hogy „Ahová a mi nemzeti krónikáink és ősmondáink utalnak, az a Scythia (melyet Dentumogernek neveznek), a Meotísz-tenger vidékén terült el. Itt űzték Hunor és Magor a csodaszarvast. Innen kalandozva a pusztában találtak rá Belár (bolgár) király népeire és Dűl, alán király leányaira, akiket elrabolva s a meotiszi hazába vive, nőül vettek, s tőlük származott a hun és magyar nemzet. Ezekben a mondákban történeti eseményeknek és fejlődésnek magva rejlik: és pedig a hun-magyarbolgár-alán rokonság, szomszédság és összekeveredés emlékezete, mely történelmileg is igazolható. Ez az összekeveredés a hun birodalom megdőlte után történt, miután a hunok egy része visszatért a Fekete-tenger vidékére, amelynek közelében akkor már a magyarok (húnugorok) is laktak”.40 A régész Nagy Géza írott forrásokra, többek között Jordanes, Agathias, Mala las és Chorenei Mózes adataira alapozva vélte úgy, hogy eleink onogur név alatt egy adott időszakban a Kaukázus, a Kubán és a Meótisz vidékén tartózkodtak.41 Jordanes adatára hivatkozva kiemelte, hogy Attila halála (453) után legkisebb fia, írnek vezetésével a hunok egy része az Azovi-tenger (Meótisz) keleti mellékére vo- 203
