Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
M. Lezsák Gabriella: A magyar őstörténet kaukázusi forrásai
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KAUKÁZUSI FORRÁSAI vészeti irányvonal egyoldalúsága ellen nemcsak történészek (pl. Fiók Károly, Thúry József, gróf Kuun Géza) tiltakoztak, hanem 1875-ben „a magyar régészet atyja”, Romer Flóris és a korszak másik régész kiválósága, Hampel József is. A keleti régészeti anyag ismeretének szükségességét hirdetve úgy vélték, hogy az „őshaza” kutatóinak nem pusztán nyelvészeti adatokra kell támaszkodniuk, hanem ebben a munkában a régészetnek alapvető szerepe kell, hogy legyen.14 Mindketten jártak keleten, és a régészeti analógiák alapján a délorosz területek, a Fekete-tenger északi partvidéke, a Krím félsziget, illetve a Kaukázus fontosságát hangsúlyozták, kiemelve a szaszanida kultúra hatását eleink anyagi műveltségére.15 14 Rómer 1875, IX. 9-17; 39-48; 78-81.; Hampel 1900, 802-803. 15 Hampel 1900,802-803. 16 Banner 1962, 107. 17 Posta 1905, 300-302. 18 Posta 1905, 300-302. 19 Sipos-Tavkul 2012, 31. Az „ősmagyarság” keleti nyomainak felkutatására szervezett Zichy-expedíciók (1895-1898) keretében a szekszárdi apátplébános régész, Wosinsky Mór, majd Posta Béla, a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának őre voltak az első magyar régészek, akik helyszíni kutatásokat végeztek a Kaukázus térségében. Wosinsky az 1895-ös, első expedíció alatt volt tagja a kutatóútnak, az általa gyűjtött régészeti tárgyakat Posta dolgozta fel és publikálta, a 3. expedícióban pedig már személyesen is részt vett. A közel egyéves kutatóút során Posta azokat a területeket kereste fel, amelyeken „egyrészt a magyarság a históriai időkben lakott, másrészt ahol a finn-ugorság a török-tatár népekkel érintkezett.”16 A Volga mente, az Urál déli előtere, a Minuszinszki-medence mellett a Kaukázus térségében, többek között a Kubán-vidéken is talált Kárpát-medencei párhuzamokra.17 Eredményei alapján „az iráni területek felől jött műáramlatok” tanulmányozását és a Kaukázus térségének kutatását az egyik legfontosabb feladatnak tartotta.18 1926-ban, majd 1935-ben Fettich Nándor régész járta végig a nagyobb orosz múzeumokat és a Kaukázus déli részére, Grúziába is eljutott.19 Kutatásai alapján a korai grúz egyházi ékszerek palmettamotívumait a honfoglaló ma199
