Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)

Gáll Erwin – Fülöp Réka: A Kárpát-medencei honfoglalás kor régészeti kutatásának stádiuma. Régészeti források alapján levonható következtetések

MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI

MŰHELYBESZÉLGETÉS

tunk rávilágítani

arra a nagyon komplex történetszociológiai jelenségre, amely a honfoglalás után a Kárpát-medencében elkezdődött, s amelyre alig van egyelőre csak néhány példánk.

A kis szintéziselemzésünk végén nem következtetéseket, hanem általunk fontosnak tartott további kérdéseket tartunk jelentősnek feszegetni:

1. „Strukturális

integrációs” folyamatok kutatása a régészet, illetve archeogenetika segítségével. Milyen gyorsan és milyen mértékben integrálódtak a meghódított csoportok, közöttük az úgynevezett „posztavar” közösségek, illetve szlavofon népességek?37

38

2. Melyek

a kapcsolódási pontok a kis sírszámú ún. sírcsoportok és a nagy temetők között? Lehet kronológiai, illetve kulturális válaszfalat húzni e népességek között?

3. Csak

a peremterületekről ismerünk 9. században elkezdett és a 10. században is használt temetőket?

37 E kérdésről: Gáll-Szenthe 2020, 181-197. Mivel az „avar" fogalom politikai ethnoszt jelentésére korlátozódhatott, az Avar Kaganátus eltűnése eredményeképpen ahistorikus avarokról beszélni, éppen ezért a „poszt-avar" fogalmat használtuk. Erről bővebben: Gáli - Szentbe 2020b, 130.

38 Gáli et

al. 2017,

139-141, 66. kép.

184