Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)

Gáll Erwin – Fülöp Réka: A Kárpát-medencei honfoglalás kor régészeti kutatásának stádiuma. Régészeti források alapján levonható következtetések

A KÁRPÁT-MEDENCEI HONFOGLALÁS KOR RÉGÉSZETI KUTATÁSÁNAK...

2. ábra

Hampel

József

1905-ös kötetében ismert lelőhelyek földrajzi elterjedése a Kárpát-medencében (Petrut-Gáli 2016 nyomán)

A sírok keltezésének pontosságát egy szerencsés aspektus jelentős mértékben megkönnyítette: a honfoglalás kori sírokból számos alkalommal kerültek elő 10. századi nyugat-európai, bizánci és arab pénzek,6

amelyek segítségével a napjainkra többé-kevésbé megbízható tipokronológia áll rendelkezésünkre.7

Ezeket kiegészítik, illetve sok esetben pontosítják a radiokarbonos kormeghatározó elemzések.

6 Kovács 1989; Kovács 2008, 479-533.

7 A tipológiai módszer első kidolgozója a svéd Oscar Montellius volt. Leghíresebb műve: Montellius 1900. A honfoglalás kori leletanyag tipokronológia problematikáját, mint módszert, bemutatja: Langó 2005, 279-281. A matematikai-statisztikai alapú szeriáció a magyar honfoglalás kor kutatásában nem terjedt el, ennek az egyik fontos oka a relatív rövid időszak, amely mintegy 70/100 évet jelent. Ennek ellenére egyes esetekben egyértelmű vagy viszonylagos tendenciát jól ábrázol, mint például a tarsolylemezek és a lemezes hajfonatkorongok esetében (Gáll-M. Lezsák 2018, Fig. 7; M. Lezsák-Novichikin-Gáll 2018, Fig. 9). A matematikai-statisztikai alapú szeriáció módszertanát ld.: Szalontai 1999,238-253.

169