Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Sántha Attila: Az al-dunai „szkíta” nevű népről (813–1091 között)
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS akik az öldöklésből fogolyként megmenekültek, nem tudtak nyugton élni a germánok mellett, hiszen azok az ellenségeik voltak, hanem eltávoztak Dácia távolabbi részére, amelyet Erdélynek nevezünk, és a t hangot k-ra módosítva magukat székelynek nevezték el, mert tudták, hogy a szkíta név minden szomszédos nép fülében nagyon ellenszenvesen hangzik.”49 (értsd: scythul scycul) 49 Bonfini - Kulcsár 1995, Első tized, hetedik könyv, 110. sor. 50 Kordé 2001, 178. 51 Calatori stráini... I: Stephan Taurinus 160. 52 Tubero 2001, 55, 102, 234. 53 Calatori stráini... I Georg Reichersdorfer, 209. Itt most lépjünk át azon, hogy hol is volt Dácia határa: Erdély szélén, ahogy Bonfini érti, vagy pedig a Budzsákban. A fontos itt most az, hogy szépen leírja, a székelyek a szkítáktól származnak. A székely/szkíta azonosság leghíresebb kifejeződése Werbőczy Tripartitumában található (írva 1504-1514 között): „Ezenkívül az erdélyi részeken élnek a szkíta néptől, annak Pannóniába való első bevonulása alkalmával elszármazott szkíták, akiket mi bizonyos rossz elnevezéssel székelyeknek nevezünk.”50 1517-1519 körül Taurinus gyulafehérvári kanonok szerint a székelyek „a szkíták szokásai szerint élnek, akiktől erednek.”51 Ugyanez időtájt a dalmát Ludovicus Tubero Székely Jakabot lacobo Scythának, az 1514-es parasztháborúról írván annak vezetőjét, Székely Györgyöt (Dózsa Györgyöt) Georgius Scythának nevezi.52 A szebeni szász Georg Reichersdorfer 1530 körül írja: „a székelyek legrégebbiek a hunok közül, mivel a szkítáktól erednek”.53 A jezsuita Antonio Possevino 1584-ben megjelent könyvében a székelyeket kis szkítáknak nevezi, ami lélegzetelállítóan ugyanaz, mint amire mi jutottunk: a nagy, általános szkíta tömegen belül van egy kisebb rész, akiket konkrétan szkítáknak hívnak: „Székelyföld, amely (mint említettem) Scituliának is nevezhető, Dácia egyik, Moldvával határos csücske. Hét szék avagy körzet alkotja, amelyek neve: Csík, Gyergyó, Kászon, Udvarhely, Maros, Kézdi, Sepsi, Orbai, 158
