Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Török Tibor: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe
HOGYAN ILLESZTHETŐK A HONFOGLALÓK GENETIKAI ADATAI AZ EDDIGI... régiókhoz tudják kapcsolni a vizsgált minták származását, és kijelölik a genetikailag rokon egykori és mai népcsoportokat. Mivel a magyar őstörténetben meghatározó eseménynek tekintjük Árpád népének 9. század végi bejövetelét, a múltunk nyomait kereső hazai archeogenetikai kutatások elsőként a honfoglalás kori temetők vizsgálatára összpontosultak. Árpád népének genetikai jellemzőit három hazai laboratórium vizsgálta: a kezdeti lépések Raskó István szegedi laborjában történtek, majd a Régészeti Intézetben és az SZTE Genetikai Tanszékén folytatódtak a kutatások. Az őstörténeti műhelybeszélgetés legfőbb célkitűzése az volt, hogy közösen próbáljunk választ találni a címben feltett kérdésre. Jelen dolgozat a vitaindító előadás írott változata, amely két részből áll; az első részben a módszertani részletek mellőzésével röviden összefoglalom a témába vágó összes genetikai eredményt, a második részben pedig olyan társadalomtudományok területéről származó adatokat gyűjtöttem össze, melyek a genetikai eredményekkel egy irányba látszanak mutatni. 2. Genetikai adatok Az első genetikai eredmények Raskó István szegedi laborjából kerültek ki, akik az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS (mtDNS) rövid szekvenciadarabját (HVR) vizsgálták. A HVR szekvenciából megállapítható az úgynevezett fő haplocsoport, ami utal az elhunyt földrajzi származására. A mintákat nagyszámú 10-11. századi temetőből válogatták, és 2008-ra 68 minta anyai ágú származását írták le.1 Raskó Istvánék a régészeti melléklet alapján két csoportra osztották a mintákat; a jellegzetes gazdagabb mellékletű „klasszikus” sírokból származókra, melyet az elithez tartozónak gondoltak, és a szegényes mellékletű sírokból származókra, melyek a köznépet képviselhették. Összehasonlításként mai magyarokat és székelyeket is vizsgáltak, és az eredményeiket így foglalták össze: „A gazdag leletanyagú sírok csontleleteinek 23%-a ázsiai típusú geneti1 Raskó 2010. 13
