Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Szabados György: A magyar őstörténet mint történettudományos kérdés
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS zó értesülések nem túl gondosan lettek egybeszerkesztve,31 ezért közléseinek időrendjét sokszor bajos megállapítani. Ez a műfaji tulajdonság köszön vissza esetünkben is: nem tudjuk, mikor élt Levedi, vagyis mikor számolhatunk egy róla elnevezett szállásfölddel, és mikorra keltezhető a szétvándorlás. Ügy látszik, mintha a DAI fent idézett 38. fejezete nyújtana némi fogódzót, ám ez a fogódzó nagyon is ingatag. A szövegrész másutt ugyanis egy érdekes történetet ad elő. Eszerint a kazár kagán magához kéreti Levedit, hogy egy neki engedelmeskedő uralkodóvá emelje, de Levedi elhárítja e „megtiszteltetést”, és maga helyett javasolja vajdatársát, Álmost, akinek fia is van, Árpád. A kagánnak megtetszik ez a felvetés, s a döntést rábízza a magyarokra, akik Árpádot választják fejedelemmé, mondván: bölcs, megfontolt és tekintélyesebb saját apjánál.32 Hanem ez a történet nem állja ki a forráskritika próbáját, több képtelenség terheli. A kagán ötlete kimerül abban, hogy létre kellene hozni egy bábállamot, de a cselekvést rábízza az alávetendő népre, amelyik apa és fia közül a tekintélyesebb (!) fiút választja első fejedelemmé! E jelenség magyarázata az lehet, hogy VII. Konstantin udvarában a korai magyar politikai szerveződés két fokozatáról tudtak, egy valamikori arisztokratikus „elő-állam” és egy újabb monarchikus „steppe-birodalom” meglétéről.33 És minthogy az átmenetről nem volt épkézláb értesülésük, valódi történelem helyett egy toposszal kötötték össze a két állapotot: itt a DAI 29. fejezetéből vett államszervezési modellt hasznosították újra, amelyben a dalmáciai népek „sietnek” ismét bizánci alattvalókká válni, Bíborbanszületett Konstantin nagyapja, I. Basileios (867-886) uralkodásakor.34 Mindezek folyományaként egyáltalán nem valószínű, hogy Levedi és Álmos kortársak voltak, és ennek gyanúja már korábban is felötlött: Deér József a VIII. század, míg Dümmerth Dezső a VII. század szereplőjének gondolta Levedit.35 Mindkét lehetőség hihető az alábbiak miatt. A DAI 38. fejezete egy három évig 31 Moravcsik 1950, 7; Kapitánfíy 1997, 38-39. 32 DAI, 170-173. 33 A „steppe-birodalom” kifejezést Walter Pohltól vettem át. Pohl 2003, 572-573. 34 DAI, 124-127. Már ez a történet, tudniillik a Dalmáciában érvényesült „államszervezői” hatás megjelenítése sem túl valósághű; e résznél Dimitri Obolensky is torzításra figyelmeztet. Obolensky 1999, 127-129. 35 Deér 1945-1946, 7-9; Dümmerth 1971, 411. V. ö. Szabados 2011, 91-113. 118
