Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola rektori tanácsülései, 1942-1943 (1-a-37)

1943. március 23. / Rendkívüli Rektori Tanácsülés - Napirend előtt: tanári kérelmek felterjesztése - Utólagos beiratkozási folyamodások - Diákvédő Iroda felállítása - Kolozsváron felállítandó művészképző mesteriskola - Főiskola légoltalmi terve - Kolozsvári nyári átképzőtanfolyam felállítása - Női kézimunka képzés reformjának ügye - Szakelőadó alkalmazásának ügye - Tanszéki kézikönyvtár felállítása iránti kérelem - Előterjesztés modellfelvételek biztosítása érdekében - Múltévi kompozíciós pályázaton szereplő vázlat kérvényezése - Hallagatók festékörléshez szükséges szerszámok beszerzését kérik - Sportegyesület megalapításának ügye

t,

a-W

Lively« >tt 'e- . ermüvészeti felsőbb oktatás igényeit Főiskolánk teljes mértékben kielégiti s Így az országnak második ily Jellegű főiskolára szintén ninos szüksége* A tervezet szerinti intézmény felállítása ellen még további érv is szól*

Téves ugyanis az az elgondoláa,hogy egy szobrászati mesteriskolában egyidejűleg ugyanazon munkaidőben, ugyanazon tanerők vezetésé* vei ipari jellegű, tehát kizárólag mesterségre tanító oktatás is folyjék. E tekintetben Andrássy Kurta János tervezete hibás felfogást árul el a művészet vélja, feladata és jelentősége felől.

A művészképzés szellemi világába a kizárólag di/

szitő feladatú iparművészeti, vagy éppen osak ipari képzés nem gyúrható be, mert a kettő a kiképzés és nevelés folyamán feltétlenül különválasztást igényel, amint az az eddigiek szerint a Főiskola, Iparművészeti Iokola, Iparrajziskola s az ipariskolák formájában hazánkban fennáll. Az egyidejű képzőművészeti és ipari kiképzést egyebekben a tervezet szerinti javasolt egységes tanprogramm szerint aligha lehetne biztosítani, mert ily módon a képzés mindkét kategóriára nézve teljesen hibrid volna.

Ami végül a Javasolt szervezeti formát és a preliitfáTt költségvetést illeti, a tervezet közelről

sem tekinthető reálisnak, egyrészt mert maga a tény,

/

hogy 11 tanár 20 növendéket oktasson^már magában tulméretezettségre mutat, másrészt a számításba vett személyi éa tárgyi kiadások a valóságban síbkkal nagyobb költséget Jelentenének, mint a tervező által kalkulált 29.050.-P-s keret.

Mindezek után figyelembevéve még azt, hogy Javaslattevő fiatal szobrásznak eddigi művészi eredményei nem teszik indokolttá a tervezett mesteriskola ve zetésére Irányuló nevelői ambícióit sem,