Kiss József Mihály: A Magyar Képzőművészeti Főiskola Rektori Hivatalának iratai 1871-1949, Segédlet (Budapest, 2006)
Bevezetés
ra. A K 718 jelű fond az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács címet viseli, és az 1941-1945 közötti időszakból 0,14 ifm anyagot tartalmaz. A P szekcióban egy másik, igen kis terjedelmű fond tartalmazhat utalásokat a képzőművészeti oktatás és annak intézménye történetére. A P 1 626 jelű fond a Magyar Képzőművészek Egyesületének iratait őrzi. Évhatára: 1913-1949, mennyisége: 0,05 ifm. Az R szekcióban, az 1526 utáni gyűjteményben, az R 277-es fonóban a magyar képzőművészet történetére vonatkozó iratokat őriznek. A kis terjedelmű gyűjtemény (0,1 ifm; 1792-1949) átnézése szintén indokoltnak látszik, bár valószínű, hogy az eddig kialakult képet az itt őrzött iratok megismerése sem változtatja meg alapvetően. A Szépművészeti Múzeum irattára (és jogelődjének, a Képcsarnoknak az iratai) jórészt iktató- és mutatókönyvekkel együtt fennmaradt. A kutatók előtt jószerivel ismeretlen források kutathatóvá tétele információink szerint megkezdődött. A 19. század végének és a huszadik század első felének intézményi kapcsolatait valószínűleg ezekből a forrásokból jobban meg lehet majd ismerni. A Magyar Iparművészeti Egyetem levéltárában az egykori közös működés dokumentumai főként az 1. fonóban kaptak helyet. Itt a tanácsülési jegyzőkönyvek (1. fond a. állaga; 1897-től tartalmaz iratokat) és az iktatott iratok (1. fond c. állaga; 1888-tól tartalmaz iratokat) átnézése hozhat leginkább új eredményt. Az alkalmazottak személyzeti ügyei között a szolgálati és minősítési táblázatok sokszor önéletrajzot is tartalmaznak (4. fond b. állaga). Nem mindenkiről maradtak fenn azonban ilyen források, ekkor az úgynevezett törzslapok segítségére is számíthatunk. (Ennek a kétféle forrásnak az adatai jól kiegészítik egymást.) Mindezek segítségével pontosabb pályaképet lehet megrajzolni az egyes oktatókról. A külföldi forráslelőhelyek közül intézményünk története szempontjából elsősorban a bécsiek jöhetnek szóba, közülük is leginkább az Akademie der bildenden Künste archívuma. A bécsi akadémia ugyan jóval nagyobb múlttal rendelkezik az egyetemünknél, de a kiegyezés utáni időszak kapcsolataira még a mi forráshiányos levéltárunkban is lehet adatokat találni. Levéltára a Rézmetsző szakosztály keretében működik. Bognár Krisztina 11
