Kiss József Mihály: A Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára. Repertórium (1845) 1871-1996 - Dokumentumok a képzőművészeti felsőoktatás történetéből II. 1875-1949 (Budapest, 2001)

Dokumentumok a Magyar Képzőművészeti Egyetem történetéből 2. rész 1875-1949

tanárok szélesebb körben továbbképzésben ne

részesülhessenek. Ezáltal diminálódnék, az, hogy mint továbbképzők csakis egy mesterhez mehettek

továbbképző növendékül a mesteriskolában.

A figurális tárgynál a szabad tanárválasztás elvének alapján áll.

Összegezve a fentieket, szó van arról ugyanis,

hogy

1. az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola tágított autonómiát valódi főiskolai rangot kapjon s így effektive főiskola legyen;

2. a Rajztanárképző a Szépművészeti Akadémiával a jelenleginél szorosabban egybekapcsoltassék;

3. a két iskola növendékei a művészi nevelés tekintetében együtt, közös nevelésben részesüljenek;

4. a főiskola összes fakultásainál a növendékek továbbképzésére nézve lehetőség adassák;

5. néhai Benczúr Gyula dr. vezetése alatt II. sz. festészeti

mesteriskola, mint ilyen önálló intézmény

megszüntessék.

Balló Ede előadja, hogy a főiskola jövőjére nézve az autonómia jobban keresztül vihetőnek látszik, mert az iskola élére jó igazgatót találni felette nehéz lesz. Természetesen ezen kérdés praktikus megfejtése

nehézségekkel fog járni; ezért is az összes

reformkérdések tekintetében legczélszerűbbnek tartaná,

ha egy erre delegált bizottság foglalkozna vele, az adna véleményt.

Kovách Géza sajnálattal állapítja meg, hogy a tantestület a tanév egy hónapját tétlenül töltötte azon reményben, hogy jelentős reformokról van szó. De ezúttal csak reformgondolatokat lát.

Az autonómiát illetőleg már több évvel ezelőtt Várdai Szilárd igazgató úr javaslatai révén volt erről szó, de a tantestület nem lelkesedett érte. Az egyetemi autonómia ezen intézménynek nézete szerint nem való. A Rajztanárképzőre spéciéi nem előnyös, mert a váltakozó

96