Kiss József Mihály: A Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára. Repertórium (1845) 1871-1996 - Dokumentumok a képzőművészeti felsőoktatás történetéből II. 1875-1949 (Budapest, 2001)
Dokumentumok a Magyar Képzőművészeti Egyetem történetéből 2. rész 1875-1949
Mintaraiztanodát és Raiztanárképezdét. Az szervezetében többféle változásokon átesvén, ma, mint Orsz. Magy. Kir. Képzőművészeti Főiskola végzi a művésznevelés fontos hivatását. Az intézet működése kettős: egyrészt végzi a művészképzést másrészt az ország középiskolái részére rajzoktatókat képez. A művészképzés terén kiépítését célozta 1882. évben felállított I. sz. festészeti mesteriskola Benczúr Gvula. az 1897. évben felállított II. sz. festészeti mesteriskola Lotz Károly, s a szobrászati mesteriskola Stróbl Alajos vezetése alatt, továbbá az a körülmény, hogy a nők részére az úgynevezett női festőiskola állíttatott fel Deák Ebner Lajos vezetése alatt. Eme intézmények időnként külön váltan működtek; majd többé-kevésbé beolvasztattak az anyaintézetbe, míg végre 1921. évben bekövetkezett reform során, mint önálló intézetek megszűntek működni s az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola néven - egységes vezetés alatt - egy szervezetbe, egy intézetbe egybeforrasztattak. 3) A Főiskolát jelen egybeállításában a rektori tanács vezeti, mely a rendes tanárokból áll, élén a 2 évre választott rektorral. Ez intézkedik a felvétel, az egybeállított tanprogram, tanrend végrehajtása tárgyában. 4) Az intézet a szabad tanárválasztás elve alapján lehetőséget kíván nyújtani a hallgatóságnak arra, hogy a különféle művészeti irányokat képviselő tanárok közül a neki megfelelőhöz iratkozhasson, s annak vezetése alatt nyerhessen művészi kiképzést. Azért az alakraizi tanáraink szám 7. a szobrászoké 4, kik között a konzervatív iránytól a legmodernebb irányig lehetőleg minden művészi irány képviselve van. Tanárai többek közt: Bosznay István, Benkhardt Ágoston, Glatz Oszkár, Réti István, Rudnay Gyula, Csók István, Vaszary János festők, Bory Jenő, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Sidló 103
