Kiss József Mihály: A Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára. Repertórium (1845) 1871-1996 - Dokumentumok a képzőművészeti felsőoktatás történetéből II. 1875-1949 (Budapest, 2001)
Dokumentumok a Magyar Képzőművészeti Egyetem történetéből 2. rész 1875-1949
Az egyetemi rajzi tanszék felállításához az összes karok hozzájárultak a jogi kar kivételével, mely csak rajztanfolyamot óhajt. Nehézségek merült fel a létesítendő állás minősége iránt, mivel csak a tudományi szakra van tanári állásuk. Óhajuk, hogy egyetemi rajztanítói állás szerveztessék. Dr. Pastenier Gyula megjegyzi, hogy nagy tájékozatlanságra vall az, ha nem tudják az egyetemi karok beilleszteni a rajzi tanszéket a többiek közé. Ez már rég meg van oldva Németországban így Hamburgban és Halléban, hol a bölcsészeti karral kapcsolatosan nemrég rajzi tanszék is létesíttetett, mely a készültség megszerzésének a szükségleteit látja el. Szerinte minden ismeret és tudomány bele illik a bölcsészeti karban, amire ott szükség van. Az, hogy csak tudományi szakra van tanári állás az csak szabály, de nem törvény, mely királyi rendelettel megmásítható. Erdőssy Béla előadja, hogy 3029/1912. sz. alatti megbízása alapján felkereste dr. Czakó Elemér urat, az Iparműv. Iskola igazgatóját s abban állapodtak meg, hogy mindegyikük külön-külön megteszi felterjesztését elfogadva alapul azt a kijelentést, hogy a jelen szervezeti szabályzat alapján adhatnánk csak helyet, a magukat képezni óhajtó egyetemi hallgatóknak. Jelentését a következőkben foglalta össze. Az egyetemi karok a rajzoktatást szükségesnek tartják s ez irányban való törekvést örömmel üdvözli a szóló. A kivitel tekintetében két megoldási mód merült fel éspedig I. egyetemi rajztanári címmel neveztessék ki a rajzoktató a bölcsészeti fakultás szerint a VII. fiz. Osztályba 400 kor. ötödéves korpótlékkal heti 20 óra tanítási kötelezettséggel. A kinevezés az egyetem autonómiájának megóvása mellett az egyetem jelölése alapján történet; II. megbízott rajzoktatóval kívánja intéztetni a rajzoktatást illő díjazás fejében. 84
