Kiss József Mihály: A Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára. Repertórium (1845) 1871-1996 - Dokumentumok a képzőművészeti felsőoktatás történetéből II. 1875-1949 (Budapest, 2001)

Dokumentumok a Magyar Képzőművészeti Egyetem történetéből 2. rész 1875-1949

tanította”. (1871. V. 15.-i jóváhagyás) Két évvel később segédtanárrá nevezték ki, s tíz esztendő át tanította a fametszést iskolánk keretében, amikor a szakoktatást az Iparművészeti iskolához csatolták.

Hosszú idő után 1906-ban, 59-102. sz. V.K.M. rendelete a “rézkarc, aqua - és mezzotinta, algraphia, kőrajz és chromolitographia eljárások tanítására 1906/7 iskolai évtől kezdve egy grafikai tanfolyamot létesített” melynek vezetésével Olgyai Viktor-t bízta meg. Mintegy 60 jelentkező volt az első évben, közöttük több “gyakorló művész” is, mint azt a Rajztanárok Értesítője jelenti 1906-ban, a 429. oldalon. A grafikai osztály nyugodt működése 1914-ig, a háború kitöréséig tartott. Ez első időszak alatt növendékei számos kiállításon nyertek elismerést és díjakat, megalakul a Magyar Grafikusok Egyesülete, felolvasások, előadások tartatnak, hogy minél szélesebb rétegben ismertté tegyék a grafikai művészeteket. Olgyai, mint fanatikus apostol, mindenütt az élenjár.

A háború alatt és az azt követő zűr-zavaros időben szünetelt az osztály működése, tanhelyiségeit sebesült katonák részére kórháznak engedve át. Anyaghiány miatt még 1920/21-ben is szünetelni kényszerült, úgyhogy csak a következő évben nyitotta meg kapuit a hallgatóság részére. A tanulmányait félbehagyott, háborúból visszatért ifjúság itt újra megvívta a csatát - Marte et arts dimicandum -, dicséretére mondhatjuk, meg is nyerte azt. Kiváló rézkarcoló gárda nevelődött e pár év alatt, grafikai díjak nyertesei, külföldi sikerek birtokosai, akik talán elsők voltak munkásságukkal felhívni a figyelmet az elsorvasztott kis Magyarország művészi értékeire.

Az osztály működésének ez a második szakasza Olgyai Viktor halálával zárult 1929-ben.

112