Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)
A szekciók ülésein elhangzott főbb előadások - Ifjúsági könyvtáros szekció - Dr. Cravero Róbertné: Az egyetemi hallgatók szakirodalmi információellátása a közgazdasági egyetemi hallgatók körében végzett felmérés tapasztalatai alapján
szervezése (nem regionális hálózatban gondolkodva) a közgazdasági szakirányú könyvtárakra, főiskolákra támaszkodva. Az együttműködésnek már tartalmi elemei is kibontakoznak. Növelnünk kell hallgatóink igényességét is. A kérdőíves felmérés talán a valóságnál szebb képet tárt fel. Előfordult az is, hogy egyik hallgató így biztatta társát „nem kell a szakdolgozatírásból nagy gondot csinálni, a lényeg, hogy találj egy olyan szakdolgozatot, amely a te témáddal foglalkozik és erre az egyre ne hivatkozzál az irodalomjegyzékben". Megállapítható ezzel szemben, hogy a hallgatók egyrésze az utóbbi időkben színvonalas tudományos diákköri dolgozatokat, pályamunkákat készített. Ugy kell felkészítenünk hallgatóinakat, hogy az egyetem elvégzése után is meg legyen a szándékuk és képességük arra, hogy lépést tartsanak szakterületük irodalmával, ismerjék ennek eszközeit. Kérdőíves felmérésünk szerint a felsőbb éves hallgatók 82%-ának szándéka, hogy a jövőben figyelemmel kísérje szakterülete újdonságait. A hallgatókat a szakirodalom használatában, az irodalomkutatás igényességében az egyetemi oktatók magatartása befolyásolja a legerősebben. Ha a hallgató érzi, hogy oktatója megkívánja tőle, hogy valamely tudományos munka elvégzése előtt áttekintse e témával kapcsolatosan rendelkezésre álló szakirodalmat, akkor ezt későbbi tudományos és gyakorlati munkája során is követelményként fogadja el. Sajnos az egyetemi oktatók ezirányú magatartása — külföldi és hazai tapasztalatok szerint is — nem mindig pozitív. Az egytemre kerülő oktatók ingyenesen jutnak hozzá a könyvtár kiadványaihoz, heti gyorsjegyzékben tájékozódhatnak a könyvtár új beszerzéseiről. SDI szolgálat keretében igényelhetik a témafigyelő szolgálattól a saját kutatási, oktatási témájukra vonatkozó szakirodalmat. Megrendelhetik retrospektív bibliográfia összeállítását, kérhetik folyóiratok tartalomjegyzék-másolatainak rendszeres megküldését, a munkájukhoz szükséges tanulmányok másolását és megrendelhetik a szükséges fordításokat. A könyvtár kiadványait és szolgáltatásait más intézményekben dolgozók is megrendelhetik. Kollégám, Mosolygó Zsuzsa felméréséből az egyetemi oktatók olvasási szokásaira vonatkozóan az állapítható meg, hogy az oktatók 43%-a úgy érzi, hogy nem képes szakterülete tudományos eredményeit figyelemmel kísérni, ugyanakkor nem ismerik eléggé és nem veszik kellőképpen igénybe a könyvtár tájékoztatási szolgáltatásait, noha ez jelentősen bővíthetné információs bázisukat és időmegtakarítást is jelentene, melyet oktató, kutató munkájuk javára fordíthatnának. Ugy ítéljük meg, hogy az információ kínálata és kereslete ezen a téren nincs egyensúlyban. Az információt igénylők és az információszolgáltatás közötti egyensúlytalanságot a könyvtárnak propaganda munkájával és a felhasználói igények további elemzésével (ami jelenleg folyamatban van) az azokhoz való alkalmazkodással kell feloldania. Az egyetemi könyvtárak abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy olvasóik többségét 18—20 éves kortól hosszú távra saját maguk nevelhetik, ugyanakkor vállalniuk kell az ezzel járó felelősséget is. Egytemünk olvasóvá nevelési módszerein múlhat például egy számottevő és a magyar népgazdaság számára igen fontos értelmiségi réteg folyamatos szakirodalmi 90
