Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)
A szekciók ülésein elhangzott főbb előadások - Zenei könyvtáros szekció - Skaliczki Judit: A zenei szakirodalmi információellátás fejlesztésének lehetőségei
a) a párt- és állami irányítás, vezetés, tanácsadás szervei, társadalmi szervezetek, kultúrpolitikai intézmények; b) a tömegkommunikációs, kulturális intézmények; c) tudományos intézmények, társaságok. Az információellátás megszervezésében a következő igényszinteket különböztetjük meg: a) irányítói szint; b) kutatói, felsőoktatói szint; c) kulturális-közművelődési szint , Az intézmények, testületek, társulatok munkatársain, képviselőin kívül a zenét kedvelő amatőrök, érdeklődők is igényelhetnek zenei információt. Az információellátás megszervezésekor az a kiindulópont, hogy minden használó megkaphassa a számára szükséges információt; a kulturális irányításban részt vevő szakember éppúgy, mint a tudós vagy a zenét kedvelő érdeklődő. A passzív információszolgáltatásra minden zenei könyvtártípusnak fel kell készülnie, hiszen minden típusú zenei könyvtárban szükség van megfelelő tájékoztató apparátusra (katalógushálózat és referensz állomány). Az aktív szolgáltatások esetében azonban már más feladat hárul a közművelődési könyvtárakra és más a szakkönyvtárakra. A szakirodalmi információ szolgáltatása elsődlegesen a szakkönyvtárak feladata, a közművelődési könyvtárak az információfogadók és saját hálózatukon belül terjesztők, továbbítók. (Mint a Zenei könyvtárak kalauza c. kiadványban is, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) zenei gyűjteményét és az Állami Gorkij Könyvtár (ÁGK) zeneműtárát — állományuk és szolgáltatásaik alapján szakkönyvtáraknak tekintjük.) Az aktív információszolgáltatás funkciója szerint lehet: — a diszciplínára és — a használóra orientált. Ezen belül az információ vonatkozhat: — tényekre, adatokra (faktografikus szolgáltatás) — és a dokumentumokban rejlő információkra. Ez utóbbi feldolgozásának - egy bizonyos szempontú osztályozás alapján - három szintje van: — regisztrálás, — referálás, — szintetizálás. A zenei könyvtárakban kialakítható aktív szolgáltatások jelenleg - a már idézett két fővárosi, hálózati hovatartozása szerinti közművelődési gyűjteményt kivéve — a zenei szakkönyvtárakból hiányoznak. A közművelődési könyvtárak zenei részlegei - ha csupán kezdeti lépésként is - többet tettek már ezen a téren. A dokumentumoknak a regisztrálás szintjén történő feltárása a gyűjtemények gyarapodási jegyzékeiben történik. Ilyenek jelennek meg a FSZEK zenei gyűjteményének az AGK zeneműtárának, a Berzsenyi Dániel megyei Könyvtárnak, a Heves megyei Könyvtárnak, a Nógrád megyei Könyvtárnak kiadásában. Ezek a kiadványok általában a részleg minden dokumentumát közlik. 95
