Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)

A XVI. vándorgyűlés plenáris ülésének előadásai - Kertész József: Számítógépes szakirodalmi információs hálózat kiépítésének lehetőségei Magyarországon

Mint minden hasonló hálózat, a vázolt számítógépes szakirodalmi hálózat is az alábbi három rendszerkomponensre bontható: a) azoknak az adatállományoknak a halmaza, amelyeknek a kezelését a hálózatnak biztosítania kell; b) azoknak a számítógéprendszereknek a halmaza, amelyek a hálózat fizikai erőforrásait képezik; c) a távközlési hálózat, amely a kooperáló számítógépes erőforrások (és az általuk kezelt adatállományok) közötti illetve a hálózat és a felhasználók közötti kapcsolatot biztosítja. 3.9 A ma Magyarországon rendelkezésre álló hardver és szoftver sokszínűsége miatt célszerű a különféle helyeken telepítendő adatbázisokhoz két hozzáférési szintet meghatározni: — A magasabb szint az adott rendszer által definiált hozzáférési módot jelenti; azaz azt a módot, ahogyan az adott számítóközpont lokális termináljai hozzáférnek az adott operációs rendszer alatt futtatott, adott szöveges adatbáziskezelő rendszerhez; ez a szint tehát előírja a tényleges, vagy emulálandó termináltípust, az adatátviteli algoritmust, a szolgáltatás felhívásakor használandó parancsnyelvet és az adatbázis lekérdezésekor használandó információkereső nyelvet. — Az alacsonyabb szint nem kíván hardver és szoftver kompatibilitást, csak egy olyan, országos szabvánnyal kikötött információkereső pszeudo-nyelvet (és általános parancsnyelvet), amellyel bármely konkrét adatbázis-kezelő számára meg lehet fogalmazni egy keresőprofilt. Ennek a szintnek a létezése elengedhetetlen az országos hálózat demokratizálásához. A meglevő rendszerek esetében meg kell találni az ösztönző eszközöket arra, hogy a szolgáltatók vállalják a „rendszer-idegen", az alacsonyabb hozzáférési szinten érkező kérések teljesítéséhez szükséges fejlesztést és üzemeltetési többlet-ráfordítást. A könyvtárügy központi forrásokból történő finanszírozásakor előnyben kell részesíteni az elfogadott mintarendszert követő számítástechnikai fejlesztéseket, tekintettel a kompatibilitás által biztosítható népgazdasági szintű megtakarításokra. 4. A hálózat valószínűsíthető eszközbázisa, a hálózati kapcsolatok fokozatai, a hálózat létrehozásához szükséges legfontosabb szakmai lépések 4.1 Az országos és regionális szakirodalmi információs központok „nagy" számítógépeként az elkövetkező évtizedben az ESZR sorozat - megfelelő TAF-processzorral kiegészített - R-34, (R-35), R-36, valamint R-45, R-55 és R-56 típusú gépei jöhetnek szóba OS/VS környezetben működő TAF-monitorral illetve hálózatvezérlő programcsomaggal. A nagyméretű bibliográfiai adatállományok kezelésére már ma is megoldást jelentenek az e gépeken futtatható DIALOG/VS és a CDS-ISIS/VS programcsomagok. 4.2 A közepes- nagy méretű dokumentumállományok bibliográfiai adatainak a tárolására és közvetlen kezelésére az MSZR PDP-11 kompatibilis elemei nyújtják az egyik 60