Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)
A XVI. vándorgyűlés plenáris ülésének előadásai - Dr. Havasi Zoltán: A fejlesztő munka regionális megoldásai
Merészen kell tervezni és az eddigi munka teljes megújhodását kell előirányozni. Ám a fejlesztésnek értelmes irányát kell megjelölni. Az MTA sem gondol arra számítástechnikai bázisának egyébként teljes megújítását tervezve, hogy valamilyen szupergépet vásárolva, a hozzákapcsolódó terminálgépek hierarchikus rendszerével oldja meg a szükségletek kielégítését. Ilyen szupergépet pénzhiány és embargós korlátozások miatt nem lehet vásárolni, de nem is célszerű ez a megoldás, mert a jövő igazi számítástechnikai rendszere a megamini gépek kooperatív hálózata lesz. A könyvtári és tájékoztatási szakmának sem lehet más törekvése: a következő időszakban kiemelt feladatként kell kezelni a kooperatív számítógép-hálózati rendszer létrehozását. A könyvtár- és tájékoztatásügy VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó számítástechnikai programját kidolgozó bizottságon belüli már említett munkacsoport elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár — minden hazai könyvtár és tájékoztatási intézmény munkáját érintő — központi szolgáltatásaira és a szakirodalmi tájékoztatás legnagyobb terjedelmű részrendszerében, a műszaki tájékoztatásban, valamint az ország szakkönyvtárainak jelentős részét tömörítő műszaki könyvtári koordinációs körben központi feladatot ellátó OMIKK hasonló feladataira összpontosította figyelmét. De gondolt a különböző más szakterületi adatbázisok létrehozásának lehetőségére is. Továbbá javasolta a helyi nagykönyvtárak felszerelését a megfelelő számítástechnikai eszközökkel, mert így váható a racionális munkaszervezet és technológia meghonosítása, egyfelől a nagy adatbázisokhoz való kapcsolódás, másfelől a helyi érdekű, illetve helyileg gazdaságosabban létrehozható számítógépes rendszerek révén. Tehát átfogó, merész országos fejlesztésben kellene gondolkodnunk végre, ám a centralizált és a mindent egyszerre megoldani akaró szemlélet eluralkodása helyett a fejlesztés súlyponti területeit megjelölő, ágazatközi, szakterületi és regionális fejlesztési felfogásnak kell érvényesülnie. Vámos Tibortól olvasható, hogy sok vita folyik manapság a centralizált autokratikus szabályozás és a hatalmat megosztó nyílt horizontú demokrácia alternatívájáról, ő a másodikat helyezi előtérbe: a kooperatív rendszerek magasabb fokú emberi intelligenciáját. Ő ír arról is, hogy két szélsőséges alternatív nézettel találkozunk, ha az ember szerepének jövőjéről beszélünk a számítógépesített és automatizált rendszerekben. Az első nézet ideálja egy analfabéta pénztáros intelligenciaszintje. A másik nézet a rendszerek tervezésének és működésének növekvő követelményeire alapul. Eszerint ezek a rendszerek igényes új foglalkozásokat teremtenek. Ezekben az új foglalkozásokban általános a magasabb műveltség követelménye. E megfontolások, az ilyen gondolati megközelítések választ adnak a könyvtári tájékoztatás, a szakirodalmi tájékoztatás regionális megoldásainak kérdéseire, egyértelműen helyeselve és igényelve a nagyobb egyéni és helyi felelősséget a vezetésben. Felsejlik talán: milyen követelményeket támaszt a fejlesztő munka, ha az alkotó és újító elemeknek kell dominálni, ha a tudományos módszerek alkalmazása kívántatik. Talán közmegegyezésre juthatunk abban, hogy a kutató szemlélet és kísérleti kedv összefonódása a kívánatos. A regionális központokban működő könyvtári műhelyekben többre becsülendő értékek munkálnak, mint ahogy azt sokan gondolják. Egyetértünk a debreceni egyetemi 54
