Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)
A szekciók ülésein elhangzott főbb előadások - Audiovizuális bizottság - Dr. Tóth Dezső: A teletext és a kábeltelevízió a szakmai tájékoztatásban
Franciaországban a következő 3 évben 1,5 millió háztartást akarnak bevonni a kábeltévé adások vételébe. Angliában 2,5 millió háztartásba jut el így a műsor. De nézzük a hazai viszonyokat. Az első, kfsérleti adások Pécsett, és Székesfehérváron kezdődtek, s ma már Zalaegerszegen, Budapest több körzetében, Nagykanizsán, Miskolcon, Kecskeméten, Veszprémben folynak próbálkozások és készülnek tervek a bevezetésére. A gyors terjedés okai között első helyen kell említeni az ún. helyi igényeket a saját kommunikációs rendszerek iránt. A kábeltévé pedig elsősroban helyi orientációjú tömegkommunikációs eszköz. S ez a helyi igény egyre több városban fogalmazódik meg. Ismét egy példa. Franciaországban 1983 januárjában 37 helyi rádióadónak adtak működési engedélyt a hatóságok. Hasonló számokat lehetne említeni több ország esetében is, és hazánkban is egyre bővül a körzeti rádió és tévé adóállomások száma. A szocialista országok közül az NDK-ban olyan főállomást terveztek és gyártanak, amely 100 ezer bekötést bír el és a kábeleken 15 tévé, 24 URH sztereó adás közvetíthető, s mindez kétirányú. 1990-ig 1,8 millió újonnan épülő lakásba kötik be a kábeltévé vezetéket. A kábeltővé terjedésének az említett helyi, társadalmi igényen kívül olyan okai is vannak, amely a közösségi antennák előnyei között szerepel, hogy — a távoli adások vételére is lehetőséget teremt, — nagyobb épületcsoportok kiszolgálására alkalmas, — a helyi antennával csak gyengén fogható adásokat felerősíti. Összegezve a megnevezés tartalmát: a kábeltelevízió olyan integrált hírközlő rendszer, amely képes a ma ismert valamennyi hírközlési és adatátviteli információ (távíró, telefon, képtávíró, rádió, videotelefon, televízió, számítógépkód, grafikus display jelei stb.) egyidejű továbbítására. Ha végigtekintünk a kábeltelevíziózás rövid történetén a következő folyamatnak lehetünk tanúi. . Első időszakban a központi adást sugározták jobb vételi lehetőséggel, mint a helyi antennán az vehető volt. Utána a központi adásból válogattak és a kábeltévé műsorán azt továbbították. Azután külön programokat állítottak össze a központi adásból, azokat rögzítették és később sugározták. S végül önálló programokat készítettek a helyi eseményekről, és itt kapcsolódhat a kábeltévé műsorához a helyi könyvtár. Ugyanis, a kábeltévé vezetékén egyszerre 24, 48 de még ennél is több program továbbítható egyszerre a lakásokba. A központi adások mellett lehetőség van arra, hogy 4-10 csatornát a helyi intézmények információs szolgáltatásaira használjanak fel. Ezek között az intézmények között pedig helye van a könyvtárnak, ahonnét bármilyen információt szétküldhetnek a város lakosainak, pontosabban a kábeltévére kapcsolt televízió tulajdonosoknak. S hogy mi legyen ez az információ, erről a könyvtárosok előtt hadd ne szóljak részletesen. A nyitvatartástól kezdve az új könyvek megérkezésén át az író-olvasó találkozókig minden könyvtári, vagy szakmai tájékoztatás belefér. Említhetem a székesfehérvári példát, ahol a KÉPÚJSÁG oldalaiból is szerkesztenek be a műsorba, így azok a tévénézők is olvashatják az információkat akiknek még nincs dekóderes televíziójuk. A kezdeti időszakban kiépült rendszerek egyirányú információ közvetítést végeznek, de a korszerűbb változatok kétirányú, interaktív szolgáltatásra képesek. A hazai 123
