Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)

A szekciók ülésein elhangzott főbb előadások - Audiovizuális bizottság - Dr. Tóth Dezső: A teletext és a kábeltelevízió a szakmai tájékoztatásban

dekóderrel felszerelt televízió és egy távirányító, amellyel kioltható az analóg adás, illetve lapozásra használható. Ez a rendszer egyirányú információáramlást tesz lehetővé. A néző válogathat, választhat az éppen sugárzott oldalakból, mint ahogy választhat az 1-es, illetve a 2-es csatorna műsorából. A különbség mindössze az, hogy a teletext (képújság) műsorát rendkívül gyorsan lehet cserélni, felfrissíteni, változtatni a jelenleg műszakilag szerkeszthető 100-200 oldalon belül. A tv műsorában látható képújság csak válogatás abból a 200 oldalból amit a dekóderrel felszerelt televíziótulajdonosok saját maguk hívhatnak le. A képújság tehát az elektronikusan feldolgozott információk átvitelére alkalmazott egyirányú rendszer, amely a televízió képernyőjén, az adás során továbbított adatok állóképes megjelenítésére szolgál. Főbb jellemzői — működése során már meglevő rendszert használ fel; - a televízióadás eszközrendszere bővül az adóállomáson működő számítógépes szerkesztői terminállal, amelynek a segítségével az oldalakat szerkesztik; a tévénéző egy infravörös távirányítóval lapozhat, választhat az oldalak közül. Mit tartalmaznak az oldalak? Szöveget, grafikát, ábrát és egyéb jeleket amelyekből a közölni kívánt információt össze tehet állítani. Műszakilag, „formai" oldalról közelítve, tehát a rendszer a szakmai tájékoztatásnak is rendelkezésére állhat. A kérdés az, hogy milyen tartalommal töltjük meg ezt a néhány száz oldalt A VIEWDATA, TELEDATA rendszernek (magyar elnevezése egyelőre nincs, javasolták, hogy tv-adattár legyen) a lényege, hogy interaktív, párbeszédes üzemmódban legyen használható. Lényegében olyan információs rendszer lesz, amely kétirányú kapcsolat megvalósítását teszi majd lehetővé a számítógépes adattár és a felhasználó között, s korlátlan hozzáférési lehetőséget biztosít az ott tárolt információkhoz. A dekóderes televíziót egy modem köti össze a telefonkészülékkel és billentyűzettel, amelyen a kérést lehet megadni (3. ábra). Az adattárban tárolt akár több millió információ közül a felhasználó közvetlenül kérheti le azt amire szüksége van. A képújság hazai kísérletét a Magyar Posta, a MTV, az MTI, a Budapesti Műszaki Egyetem és az Országos Oktatástechnikai Központ (OOK) kezdte meg, annak a tanulmánynak a végrehajtásaként, amelyet az OMFB készített még 1978-ban. A szolgáltatáshoz szükséges szerkesztői terminál rendszert (ASTON Teletext) 1981-ben az OOK adta át az MTV-nek térítés nélküli használatra, annak ellenében, hogy a sugárzott 100—200 oldalból 15-20 oldal pedagógiai tartalmú anyagot rendszeresen betesznek az adásba. 1982 novemberétől a szocialista országok közül elsőként a Magyar Televízió 1-es csatornáján megkezdődött a rendszeres napi sugárzás képújság néven. 121