Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1983 (Budapest, 1984)

A szekciók ülései - „E” szekció. Témaköre: A levéltárak és a művelődés - Dr. Dóka Klára: Beszámoló az „E” szekció munkájáról

menyek elsöprő fölénye elsősorban abból adódik, hogy kevés aktív pedagógust sikerült a szakosztály munkájába bevonni." A szakosztály a történelemoktatás segítését tekinti fő feladatának. Ezért indították meg a levéltárban a TIT égisze alatt az Ifjú Történelembarátok Körének foglalkozásait, ahol egyes iratféleségeket dolgoznak fel, emberközelbe hozva a históriai eseményeket, és elősegítve a pályaorientációt is. A foglalkozások során sok pozitív és negatív tapasztalatot szereztek. Szakosztályunkban hivatásos és amatőr kutatók vannak. A rendezvényeken kölcsönösen tájékoztatják egymást az elért eredményekről, hogy a párhuzamosságokat elkerüljék. Ezévi terveikben szerepel, hogy múzeumi és levéltári anyag alapján megye- és várostörténeti diasorozatot állítanak össze, amit az iskolák és a honismereti szakkörök rendelkezésére bocsátanak. A hagyományos előadási forma — véleményem szerint — ma már nem elégíti ki az igényeket. Falutörténeti előadásokat is főként ott kérnek tőlük, ahol elterjedt a híre, hogy a községet egy másikkal egyesíteni fogják. Szívesen elmennek hozzájuk, bár tudják azt, hogy a múlt iránti érdeklődés ezekben az esetekben "egy utolsó, görcsös, sokszor tudatalatti bizonyítása a községek életképességének: a többszázéves múlt az önállóság, melynek elvesztését sokan nehezen .... tudják megemészteni." A HNF Honismereti Bizottságában a levéltárosok szintén vezető szerepet kapnak. A megyei Honismereti Munkabizottság elnöke, valamint két tagja levéltáros, és hasonló a helyzet a zalaegerszegi városi Honismereti Bizottságban is. E munka során a honismereti szakkörök módszertani tevékenységét kell elősegíteni és koordinálni, felelni a különböző előképzettségű és ambíciójú kutatók "mit, mért és hogyan kutassunk" kérdéseire. A szakkörvezetőknek rendszeres továbbképzést tartanak, a munka megkönnyítésére pedig sikerült kiadni a "Zalai Honismereti Híradó"-t, illetve a "Zalaegerszegi Honismereti Híradó"-t. Halász Imre elmondta, hogy náluk az iskolák és a levéltár kapcsolata gyümölcsöző és problémamentes. Általában kéthetente látogatnak el a levéltárba általános- és középiskolás tanulócsoportok, "hogy tájékozódjanak az ott folyó munkáról, és hogy megyetörténetünk írásos emlékeinek legértékesebb darabjait közelről láthassák." A gimnazistákon kívül a gépipari és egészségügyi szakközépiskolák tanulói is részt vesznek ezeken a foglalkozásokon, míg a felnőtt csoportok (szocialista brigádok, munkahelyi közösségek) látogatásai ritkábbak. A Zala megyei Levéltárnak kiállítóterme nincs, kiállításokat ezért csak más intézményekkel közösen rendeznek. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny pályázati kiírásai náluk is gondokat okoznak. A nyári időszakban naponta átlag 4—5 középiskolás jelenik meg a levéltárban, és szeretne dolgozatához anyagot gyűjteni, ezt azonban a kutatási korlátozások nem teszik lehetővé. A témák nem elég átgondoltak. Azok kidolgozásához nemcsak levéltári kutatás szükséges, hanem sokszor .olyan nyelvi és paleográfiai ismeret is, amellyel a gyerekek nem rendelkeznek. Szabó Béla ny. levéltár igazgató az elmúlt nyáron okleveleket fordított az őt felkereső gyeekeknek, de erre nem lehet hosszú távon berendezkedni. Közművelődési munkájukban a másik gond a kampány szerűség, a nem tervezett, ad hoc feladatok szükségszerűen felületes elvégzése, amit a jövőben jobb szervezéssel igyekeznek kiküszöbölni. Csorba Csaba a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár igazgatója hozzászólásában felvetette, hogy a levéltárosok igen rosszul állnak a közművelődési munka tárgyi és sze84