Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1983 (Budapest, 1984)

A szekciók ülései - „E” szekció. Témaköre: A levéltárak és a művelődés - Dr. Dóka Klára: Beszámoló az „E” szekció munkájáról

történeti, üzemtörténeti előadások, valamint a levéltár dolgozóinak tollából megjelent tanulmányok, újságcikkek is. Az iskola és a levéltár közti közeledést azok a pedagógusok segítették elő, akik a levéltár rendszeres kutatói voltak, és egy idő után — szakköri foglalkozásra magukkal hozták osztályukat, majd a kör később bővült. A levéltár fontos feladatának tekinti az iskolai történelemoktatás segítését, színvonalának javítását. E célt szolgálják a történelmi olvasókönyvek, a megyére vonatkozó kisebb forrásközlések. A történelmi fakultáció három gimnáziumban is megindult, ahol a levéltárosokat pecséttan, oklevéltan, általános levéltári ismeretek témakörben órák tartására kérték fel. A levéltár szívesen fogadja az iskolai csoportokat, sőt a kutatást is lehetővé teszi tanulmányi versenyek, pályázatok, vetélkedők alkalmával. Azt kérik csupán, hogy a gyerekeket a felnőttek mindig kísérjék el. Az előadó felhívta a figyelmet egy újszerű közművelődési tevékenységre: a levéltárból induló városnéző sétákra. A látogatók e foglalkozások alkalmával először az építési tervekkel, térképekkel és egyéb levéltári dokumentumokkal ismerkednek meg, azután "élőben" megnézik az utcákat és a tereket. A középiskolai tanárok éves továbbképzés keretében a levéltárba is ellátogatnak, azonban az elért eredmények ellenére a kapcsolat tovább bővítendő. Feltétlenül indokolt lenne, ha az általános iskolák 8. osztályos tanulói, a szakmunkásképző intézetek diákjai is legalább egyszer eljutnának tanulmányaik során a levéltárba, még akkor is, ha ez az őket fogadó munkatársak feladatait megnövelné. A levéltárak fő közművelődési teendőit Sáry István a következőkben foglalta össze: "Feladatunk elsősorban az, hogy a levéltárban őrzött anyag feltárásával, feldolgozásával, a kutatás fontos témakörökre történő irányításával segítsük megyénk, városaink, községeink s ezek segítségével hazánk történetének alaposabb megismerését. Feladatunk, hogy a múltat kutatva is a mában éljünk, szoros együttműködésben a közművelődést szolgáló intézményekkel. A tudományos kutatás mellett segítsük az amatőröket, akik lelkes kutatói lakóhelyük, szülőhelyük történetének, s gazdag tapasztalataik, ismereteik és kutatásaik révén komoly segítséget nyújthatnak a történészeknek, művészettörténészeknek." Ezen túlmenően kiemelte a levéltári forrásokra épülő kiállítások jelentőségét, az eredeti iratokról készülő diák, színes fotók, jól olvasható xeroxok készítését és terjesztését. Problémaként jelezte, hogy a múzeum állandó kiállításai számára még jelenleg is igénybe veszik a legfontosabb iratokat, minden igyekezetük ellenére a történelemtanárok náluk sem ismerik eléggé a levéltárat. A levéltárosokat nem vonják be valamennyi pályázat és szakdolgozati téma kiírásába. "Egyetemi, főiskolai hallgatók sokszor olyan témakörökben kívánnak kutatni, melyekhez anyaggal nem rendelkezünk, a kutatáshoz latin vagy német nyelvtudás szükséges, illetve az anyag kutatása korlátozás alá esik. — mondotta Sáry István, majd hozzászólását a következőkkel fejezte be: "Törődnünk kell azzal, hogy a felnőttek és a fiatalok a valóság talaján gyarapítsák ismereteiket, s maguk is legyenek közreműködői a tévhitek eloszlatásának, a valóság, az igazság megismerésének és terjesztésének." A szekcióülés korreferátumaiból és bevezető előadásából egyértelműen kiderült, hogy a megyei levéltárak igen kiterjedt közművelődési munkát végeznek. Joggal merült fel a kérdés a hallgatóságban, hogy mi a helyzet a fővárosban, a nagy levéltárakban, ahol 87