Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1983 (Budapest, 1984)

A szekciók ülései - „C” szekció. Témaköre: Az olvasóvá nevelés feladatai és módszerei a zenei könyvtárakban - Tóth Dezső: Az audiovizuális dokumentumok és az olvasás kapcsolata

TÓTH DEZSŐ, az Országos Oktatástechnikai Központ osztályvezetője AZ AUDIOVIZUÁLIS DOKUMENTUMOK ÉS AZ OLVASÁS KAPCSOLATA (Rövidítve.) Az utóbbi évtizedekben a hagyományos könyvtári dokumentumok mellett a nyilvános gyűjteményekben új ismerethordozók (hangfelvételek, fotók, diafilmek, pergőfilmek stb.) jelentek meg. Megkezdődött az átmenet a századok óta nagyjából homogén könyvkultúrából a technikai eszközök által közvetített ismeretek kultúrájába. A könyvtárak fennállásuk óta segítik az intézményes oktatást és az egyéni elképzelések megvalósítását. A permanens képzés és a képességek kibontakoztatásának szolgálatát vállaló könyvtáraknak a jövőben vállalniok kell — nemcsak a lépéstartás érdekében — az új dokumentumok befogadását, gyűjtését és szétsugárzását, a társadalom új formában feltett kérdésére az új forma nyelvén a válaszadást is. A könyvtárak információterjesztő feladatukat a nem is olyan távoli jövőben a nagy számítógépes hálózatokhoz való csatlakozásukkal oldhatják meg, a technikai eszközökkel való bánás elsajátításával jóelőre felkészülve a gépi technika alkalmazására. Ezek a gyűjtemények nevelő szerepüket úgy tölthetik be, hogy az olvasóikat megismertetik többek közt a vizuális jelrendszerrel, közreműködők igénybevétele nélkül önállóan élni a tömegkommunikációs eszközök által nyújtott lehetőségekkel. Az audiovizuális anyagok által közvetített tartalom befogadása az olvasáshoz hasonló aktív folyamat. Az ismeretek elsajátításának útján az AV-dokumentumok az olvasással együtt eszközként szolgálnak a cél eléréséhez. Hatásmechanizmusuk érvényesülése során támogatják egyúttal a könyvolvasás motivációját is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az irodalmi alkotások AV-adaptációinak megtekintése után számosan érdeklődnek az eredeti művek iránt. Kevéssé ismert az a tény, hogy az ember életpályája során mindössze 2000 könyvet olyas végig. A világirodalom "termését" számbavéve rájöhetünk, hogy még a legjobb művek olvasásáról is le kell mondanunk. Tudomásul kell vennünk, hogy a hang- vagy képfelvétel által közvetített alkotás is jóval több annál, mintha egyáltalán nem találkoznánk a művel. 64