Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)
A szekciók ülései - 2. Társadalomtudományi szekció. A közgazdaságtudományi információellátás - Huszár Ernőné dr.: A közgazdasági szakirodalmi tájékoztatás helyzete és feladatai
Az információt igénylők, felhasználók leggyakoribb csoportosítása: 1. az állami és pártvezetés, valamint a gazdaságpolitikai és irányítási döntéseket előkészítők; 2. a kutatás és oktatás terű létén dolgozók; 3. vállalati szintű vezetés és elemzés szférájában tevékenykedők; 4. az információs intézetek, könyvtárak, amelyek közvetítői szerepükben felhasználói is a létrehozott információknak. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a gazdasági irodalom, információ iránt széles körben megnyilvánuló általános, ismeretterjesztő szintű érdeklődést, igényt sem. A közgazdasági gondolkodás, szemlélet erősítésében, mindennapivá tételében a tudományos szakkönyvtárak mellett a közművelődési könyvtáraknak, különösen a megyei könyvtáraknak jut nagyon fontos szerep. Becsléseink szerint az országban közgazdasági szakirodalmi információval ellátandó személyek száma (beleértve a felsőfokú végzettségűeket, a közgazdasági munkakörben dolgozókat, különböző szintű döntéseket hozó vezetőket) több 10 ezerre tehető. Statisztikai számítások szerint 1977 végén csupán a nem rutin jellegű elemző, vezető, döntéselőkészítő és döntéshozó közgazdászok száma 20 000 volt. (Kemenes Egon: Közgazdászok a kormányzatban. — Valóság, 1979. 2. sz.) Az információs igények csoportonként differenciálhatók, az egyes felhasználói rétegeknél más-más szerep jut a folyamatos és eseti tájékoztatásnak és azok különböző formáinak. Az információs szakirodalomban többször írtak arról, milyen felhasználói csoportoknak milyen típusú információra van szükségük. Az utóbbi években átgondolt, rendszeres, kérdőíves felméréseket végzünk olvasóink körében, mind a meglevő szolgáltatásainkkal, szétsugárzó tevékenységünkről szóló véleményükre, igényeikre, mind pedig a felhasználók és olvasók tájékozódási szokásaira, valamint a korszerű szétsugárzó és helybeni szakirodalmi tájékoztatással szemben támasztott követelményeikre vonatkozóan. A felmérésekből — a mintában különböző munkakörű, beosztású, korú egyének szerepeltek — előzetes megállapításunk az, hogy: 1. Az információs szolgáltatások meghatározott típusai iránti igényt legalább annyira befolyásolja az olvasó egyénisége, szokása, mint a munkaköre. Szinte minden foglalkozású, beosztású olvasó minden információs szolgáltatást igényel, legfeljebb egy-egy típust hangsúlyozottabban, pl. vállalati vezetők, közgazdászok faktograf ikus információt igényelnek az összes többi mellett. 2. Meglepő, hogy sokan az információszerzés legbiztosabb formájának a személyes kapcsolatot tartják. 3. A közgazdasági szakirodalom iránt érdeklődők a MKKE Központi Könyvtára és szolgáltatásai, valamint a kutatóintézeti könyvtárak mellett, az Országgyűlési Könyvtárat, az Országos Műszaki Könyvtárat és szolgáltatásait és a KSH Könyvtárát veszik igénybe. 4. A felmérések eredményei egyúttal meghatározták legfontosabb tennivalóinkat is: a) Rendszeressé kell tenni az egyetemi, főiskolai képzés keretében a szakirodalmi forráskutatás oktatást; b) Fokozni kell az információs, könyvtári propaganda tevékenységet; c) Folyamatossá kell tenni az információs igényfelméréseket oly módon, hogy azok igényfelkeltéssel párosuljanak. 71
