Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)
A szekciók ülései - 1. Műszaki Szekció. Az online szolgáltatások helyzete és a fejlesztés feladatai a műszaki tájékoztatásban - Vajda Erik: Az online szolgáltatások helye és szerepe az információs szolgáltatások rendszerében
akiknek esetében (lásd a) indokolt, hogy kihelyezett termináljuk legyen. Lesz ugyanis természetesen ilyen felhasználó is. Nyilván nem lehet és nem szabad például reálisan gondolni arra, hogy a magyar gyógyszeriparnak ne legyen akár nem is egy, hanem sok vagy több terminálja. Egyáltalán: nagy kutatóintézeteinkben nyilvánvalóan szükség lesz arra, hogy saját terminálokkal dolgozzanak, nem is szólva az egyetemekről, amelyek esetleg mint központok vagy regionális fiókok működhetnek. Joggal merülhet fel a kérdés: ha egyszer elvetettük a "mindenkinek saját terminált" koncepciót, és az online központok szolgáltatási formái között mégis megemlítettük a "saját" terminálok juttatását, "kihelyezését", mégpedig nem csak regionális és egyéb fiókokhoz, hanem a végső felhasználó intézményekhez is, (a) változat), akkor hol a határ, miért nem javasoljuk, hogy minden érdekelt felhasználónak saját terminálja legyen? Amikor a "túl sok" terminállal szembeni kételyeimet hangoztattam, illetve a hazai online központok szerepét hangsúlyozom, akkor nem elsősorban a gazdasági feltételekből indulok ki, hiszen az online kapcsolatok és szolgáltatás esetében a felhasználóinál nem jelentkezik olyan "kihasználási" probléma, mint a mágnesszalagok importja, vagy akár invertált fájlokból álló hazai adatbázisok létrehozása esetén. Mégis felmerülnek bizonyos gazdaságossági-kihasználási kérdések, ugyanis a külföldi online központok, adatbázis-terjesztők szerződéses feltételei nem egy esetben minimális forgalmat kötnek ki, vagy "belépőt" számítanak fel, vagy csak adott, minimális forgalom felett adnak engedményt, ami — gyenge kihasználás esetén — növelheti a fajlagos információkeresési költségeket. Sokkal jelentősebb a szakmai probléma, amely végeredményben az informálódás gazdaságosságára is hat. Az információkeresés és különösen az online keresés maga is szakma, amihez érteni kell. Ennél is jelentősebb, hogy megfelelő segédletek is kellenek. Jól és racionálisan információt keresni csak abban az esetben lehet, ha olyan személy ül a terminál mellett, segítve a felhasználót (vagy igénybe véve a felhasználó segítségét), aki ért a rendszer nyelvén, ismeri parancsnyelvét, a "kommandókat" (a rendszer szabványos utasításait és közléseit), ismeri a leggyakrabban használt adatbázisokban használható információkeresési stratégiát, ismeri ezeknek az adatbázisoknak az információkereső nyelvét vagy nyelveit, és nem utolsósorban rendelkezésre állnak az adatbázisok leírásai, különösen pedig azok az osztályozó rendszerek, tezauruszok, tárgyszójegyzékek, terminológiai szótárak, amelyek az adott adatbázisok információkereső nyelveit rögzítik, illetve amelyek a megfelelő adatbázisban végzett szabad szövegszavas kereséshez is elengedhetetlenek. A keresés 50—70%-kal gazdaságosabbá, hatékonyabbá válhat e feltételektől függően. Ez az ország sem segédletekkel, különösen pedig nyelvtudással, információkeresési ismeretekkel, műszaki-tudományos ismeretekkel rendelkező művelt és képzett káderekkel nem áll úgy, és belátható időn belül nem is fog úgy állni, hogy teljes decentralizáció esetén ez a gazdaságosság és hatékonyság biztosítható lenne. Ezért vagyok az online központok működése mellett, amelyek attól függően látnák el jogi, gazdasági, metodikai és gyakorlati információterjesztési szolgáltatásaikat, hogy a felhasználó igényei milyen intenzításúak és lehetőségei milyenek arra, hogy saját terminálhasználatra, információkeresésre rendezkedjenek be. 67
