Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)

A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A szekciók és bizottságok ülése - Társadalomtudományi Könyvtári Szekció - Vida Sándor: A tájékoztatás helyzete és fejlesztési feladatai a politikai tudományok területén

A társadalomtudománnyal foglalkozó szakemberek sokkal nagyobb mértékben támaszkodnak az irodalomra, mint a műszaki vagy természettudományi kutatók. Legnagyobb részük mindmáig az írott dokumentumokban felhalmozott ismereteket használja nyersanyagul, amelyeknek a főbb típusai: az intézményektől, társadalmi szervektől érkező jelentések, beszámolók, tájékoztatók, propagandaanyagok, brosúrák, párt- és szakszervezeti kiadványok. A társadalomtudományok esetében a könyvek információs értéke kevésbé csökken, avulásuk lassúbb, és számottevő forrásértéket képvisel a napi és heti sajtó. Történeti jellegüknél fogva a retrospektív kutatási igény igen nagy. Nem veszítenek jelentőségükből a katalógusok, bibliográfiák sem. A szakirodalmi információs ellátás érdekében megindult a szakközpontok kiépítése, a kooperációs munkamegosztás és a nemzetközi együttműködés. A szakközpontnak kijelölt könyvtárak szakterületük módszertani központjai és egyúttal központi szolgáltatásokat is nyújtanak. A rendszer tudományáganként differenciált alrendszerekre tagozódik. Az alrendszerek fokozatos kiépítését 1974-ben határoztákel. A szakközpontok kijelölésével a társadalomtudományi információs szolgáltatás a partnerintézményekkel együtt a következők: politika — Országgyűlési Könyvtár (OK), MSZMP KB Társadalomtudományi lntézete;jog-OK,MTA Állam és Jogtudományi Intézete; közgazdaság — Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára; MTA Közgazdaságtudományi Intézete; pedagógia — Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM); MTA Pedagógia Kutatócsoport; tudománypolitika - MTA Könyvtára; MTA Tudományszervezési Csoport; szociológia — Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK); MTA Szociológiai Intézete; filozófia - ELTE Könyvtára; MTA Filozófiai Kutató Intézete; pszichológia — ELTE Könyvtára; MTA Pszichológiai Intézete; néprajz - Néprajzi Múzeum Könyvtára; MTA Néprajzi Kutató Csoport; régészet - Magyar Nemzeti Múzeum Központi Régészeti Könyvtára; MTA Régészeti Intézete; irodalomtudomány — MTA Könyvtára; MTA Irodalomtudományi Intézete; Állami Gorkij Könyvtár; nyelvtudomány - MTA Könyvtára; MTA Nyelvtudományi Intézete; történettudomány - OSZK; MTA Történettudományi Intézete; — Zeneművészeti Főiskola Könyvtára; MTA Zenetudományi Intézete; művészettörténet — Szépművészeti Múzeum Könyvtára, MTA Művészettörténeti Kutató Csoport. A szakkönyvtárak együttműködése érdekében eddig a legtöbb lépést az Országgyűlési Könyvtár tette. Új, hasznos szolgáltatások jöttek létre, mint pl. a több könyvtár, intézmény közös munkájával kialakított politikai referáló szolgáltatás; a jogi irodalom kurrens szakbibliográfiája; a szelektív, személyhez szóló információt szétsugárzó rendszer kialakítása. A FSZEK szervező munkájának eredményeképpen több intézmény bevonásával készül a szociológiai folyóiratok tartalomjegyzék-másolat szolgáltatása,és munkamegosztás alakult ki a szakszociológiai témabibliográfiák készítésében is. A társadalomtudományi szakkönyvtárak nem nélkülözhetik a külföldi — beleértve a nyugati - segédanyagokat sem. Sajnálatos, hogy magyar politikai bibliográfia még nincs, a FSZEK „Társadalomtudományi Információ" c. negyedéves kurrens bibliográfiájában található nagyobb mennyiségű politikai anyag, valamint a Hajdú-Bihar megyei Könyvtár „Tájékoztató jegyzék vezetők számára" c. sorozatában is. A hiányzó bibliográfiai szolgáltatást némiképp pótolják a szakfolyóiratok erősen válogatott 79